Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elrendelte a vasúti forgalom előkészítését, miután a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság garanciát adott arra vonatkozóan, hogy a bevezetett biztonsági intézkedések és az elvégzett védelmi munkák biztosítják a vasúti közlekedés biztonságát.

November 5-től a személyszállító vonatok ismét a közforgalmú menetrend szerint közlekednek, és valamennyi, a menetrendben feltüntetett állomáson és megállóhelyen, így Kolontáron is megállnak. A helyreállított vonalszakaszon ugyan még sebességkorlátozás lesz érvényben, és emiatt néhány perces késések is előfordulhatnak, de az utasoknak már nem kell átszállniuk vonatpótló autóbuszokra.

Az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának október 4-i gátszakadása miatt egy hónapon keresztül szünetelt a vonatközlekedés. Október 20-ig befejeződtek ugyan a súlyosan megrongálódott vasúti pálya helyreállítási munkálatai, de a teljes körű biztonság garantálásáig, vagyis a vasútvonalat védő gát megépítéséig a MÁV nem indította újra a vonatközlekedést. Az intézkedéssel a MÁV Csoport az utasok és a vasúti személyzet biztonságát tekintette elsődlegesnek.

Háttér:

Október 4-én a Budapest–Székesfehérvár–Szombathely vasútvonalon Ajka és Devecser között az ajkai timföldgyár zagytározójának gátszakadása miatt a vörösiszap teljesen elmosta a vasúti pályát, amely olyan súlyosan megrongálódott, hogy a vasúti közlekedés leállt. A másfél méter magasan áradó iszap 1500 méteres szakaszon tette tönkre a vasúti pályát, de teljesen megrongálódtak a biztosítóberendezések és a felsővezeték-tartó oszlopok is.

A közlekedés helyreállítását nehezítette a levegő portelítettsége, ezért az utasok védelme érdekében október 12-től november 5-ig, az újraindításig Somlóvásárhely és Ajka között buszok közlekednek a vonatok helyett. A megnövekedett menetidő és az átszállások miatt változott a Budapest–Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal és néhány csatlakozó vonal menetrendje is. A súlyos ipari katasztrófa óta a MÁV a Katasztrófavédelem szakembereivel folyamatosan együttműködve dolgozott a megsérült pálya helyreállításán annak érdekében, hogy az érintett szakaszon megindulhasson a személy- és teherszállítás.

A sérült pálya vörösiszappal szennyezett részét nagynyomású mosással a vágányon járó gépekről (úgynevezett UNIMOG-ról) tisztították meg, a sínszálakon és a betonaljakon pedig ecettel, illetve gipsszel semlegesítették a szennyeződést. A szakemberek a zúzott kövek bontását nagyteljesítményű gépekkel kezdték meg, de több helyen csak kézi erővel lehetett a szennyeződést eltávolítani a sínekről. A katasztrófa során a MÁV Csoportnak közel 500 millió forint kára keletkezett.