Az alkotmány módosítását mindketten javasolták. Kósa Lajos és két másik hajdú-bihari képviselő indítványára került az alaptörvénybe, hogy alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek. Rogán Antal az egyik - Cser-Palkovics Andrással közös - módosításával beemelte az alaptörvénybe a véleménynyilvánítás joga mellett a szólásszabadságot, meghatározta a közszolgálati média céljait, és rögzítette, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatást a Parlament választotta tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli. A másik - szintén Rogán Antal által jegyzett - alkotmánymódosítás rendeletalkotási jogkört adott a médiahatóság elnökének.

Kósa Lajos - a kereszténydemokrata Soltész Miklóssal közösen - még a kormány megalakulása előtt nyújtotta be azt a javaslatát, amellyel a gyermek iskolába járatáshoz kötötték a családi pótlék folyósítását. Májusban ő is kezdeményezője volt a büntető törvénykönyv módosításának, amely bevezette a "három csapást", visszaállította a középmértékes büntetést, a tanárokkal szemben elkövetett erőszakos bűncselekményeket szigorúbban szankcionálja, és a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is bünteti.

Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt mellett előterjesztője volt az állampolgársági törvény módosításának, biztosítva a határon túli magyaroknak, hogy egyszerűbben szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. Az önkormányzatokkal és a közigazgatással összefüggő törvénymódosítások szinte mindegyikénél a beterjesztők között volt Kósa Lajos.

Így hozzá is köthető a képviselő-testületek létszámának csökkentése és a választási rendszer átalakítása; a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorítása, valamint az a rendelkezés, hogy több aljegyzőt is kinevezhetnek a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a megyei közgyűlések, továbbá, hogy ismét az önkormányzatok szedhetik be a helyi iparűzési adót az APEH helyett.

Idei utolsó törvényjavaslatával a fideszes politikus - frakciótársával, Schmidt Csabával közösen - megtiltotta, hogy az energetikai cégek a fogyasztókra hárítsák a rájuk kivetett különadót. Kósa Lajos egyike volt azoknak a képviselőknek is, akik az állami vezetői mulasztások és az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítések kifizetésére kérték fel a kormányt, valamint két párttársával együtt ugyancsak határozati javaslatban sürgette, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzés megkezdését általános iskolai végzettséghez kössék.

A legtöbb egyéni indítványt jegyző Kósa Lajosnak és Rogán Antalnak több közös javaslata is volt. Ilyen a bajba jutott lakáshitelesek megsegítését célzó csomag és az önkormányzati választási rendszert átalakító előterjesztés. Ők ketten kezdeményezték a közterületi parkolást érintő jogszabályváltozásokat is. Az elfogadott egyéni képviselői indítványok számát tekintve második helyezett Rogán Antal nevéhez számos jelentős gazdasági és pénzügyi tárgyú törvény fűződik. Közülük a legfontosabb a bolti kiskereskedőkre, távközlési cégekre és az energiaellátókra kivetett különadók bevezetése volt, ezt Lázár János frakcióvezetővel együtt nyújtotta be.

Rogán Antal javaslatára fogadta el a Ház, hogy ismét hatósági áras legyen a lakossági és a kisfogyasztói energia, és azt is, hogy legalább a felére csökkenthető a biztonsági földgáztartalék. Dancsó Józseffel jegyzett indítványának októberi elfogadásával a Ház úgy döntött: feltölti a költségvetés általános tartalékát azzal a 35,2 milliárd forinttal, amit a Mol köteles volt visszafizetni az államnak.

A Parlament Rogán Antal és Cser-Palkovics András javaslatára döntött az új médiaszabályozás részleteiről: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság létrehozásáról; a médiaalkotmány, illetve az új médiatörvény elfogadásáról, amelyek hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed.

Az öt indítványból álló médiacsomagjuk két határozati javaslatot is tartalmazott: kezdeményezték a Közszolgálati Közalapítvány felállítását, valamint azt, hogy a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának meghatározott körét a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak adják át.