- Legjobb mérkőzés?

+ A Vidivel az őszi, Vasas elleni 3-0-s győzelem, ahol szerintem a szezon során legjobb teljesítményemet nyújtottam és Alves első, illetve Vujovics harmadik találata között én szereztem a második gólt. Ha a válogatott meccsek közül kell választanom, akkor egyértelműen a finnek elleni Eb-selejtezőre voskolok, szerintem mindenki tudja miért.

- Legnagyobb élmény?

+ A Wembley Stadionban pályára lépni. Erről augusztusban, az angol-magyar barátságos találkozót követően a honlapunkon is meséltem.

- Legrosszabb pillanat?

+ A 6-1-es vereség a Hollandia elleni barátságos meccsen. Nem voltam kezdő, 1-2 volt az állás amikor beálltam a játékba, ám onnantól kezdve csak kaptuk a gólokat. Nem volt felemelő érzés...

- Legjobb nap az évben?

+ Október 24-e. Ekkor játszottunk szülőfalum, Bánréve viharkárosultjainak megsegítéséért Kazincbarcikán. Rettentő jó érzés volt, hogy segíthettünk, s erre nagyon büszke vagyok.

- Legkedvesebb csapattárs?

+ Két ember is kiérdemli nálam ezt a címet: Lipták Zoli és Nagy Dani. Előbbi azért, mert nagyon hasonlóan látjuk a focit, amelyhez hasonló a hozzáállásunk is. No és persze ott van a válogatott, amelyben szintén együtt szerepeltünk, az edzőtáborok és utak alkalmával általában egy szobában is aludtunk. Danit pedig egyszerűen szeretem. Ha két szóban kéne elmondanom milyen, azt mondanám: vidám fickó. Így hárman elég sokat ugratjuk egymást.

- Legnagyobb álom?

+ Tudom, létezik az a közismert mondás, hogy merj nagyot álmodni! Én azonban inkább kisebb célokat tűzök ki magam elé, s aztán ha azokat megvalósítottam, jöhetnek az újabbak. Jelen pillanatban bajnokságot szeretnék nyerni a Videotonnal, most ez minden vágyam!

- Legszebb ajándék?

+ Az, hogy a családommal tölthettem a karácsonyt. Bánréve elég messze van Fehérvártól, ráadásul a szezon közben elég feszített a tempó, kevés a szabadidő, így elég ritkán jutok haza a szüleimhez és a húgomhoz.

- Az utolsó kérdés már "játékon kívüli": hogy teltek az ünnepek, s mit terveztél Szilveszterre?

+ A Karácsony csendesen, békésen telt, mint említettem, örülök, hogy Bencével együtt itthon lehetek. Rengeteget ettem, mondhatni, halálra tömtem magam, de szerencsére a súlyommal sosem voltak problémáim, így mire kezdődik a munka, a sok magamévá tett kalória már a múlté lesz. Egyébként is bejárunk a helyi iskola tornatermébe focizni, így megvan a kellő mozgás. Ami a Szilvesztert illeti, a barátokkal ünnepeltünk. Viszont itt ragadnám meg az alkalmat, hogy a honlap minden olvasójának és a Videoton szurkolóinak nagyon boldog, sikerekben gazdag Új Évet kívánjak!