Megemlékezés a török kiűzésének 325. évfordulóján |
Írta: Bácskai Gergely | |||||
2011. május 20. | |||||
A város 143 éves török uralom alóli felszabadulására emlékezett Székesfehérvár Önkormányzata és a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola. A város nevében Róth Péter alpolgármester helyezett el koszorút a Romkert oldalában található emléktáblánál, de a megemlékezésen Bíró Rozália Nagyvárad alpolgármestere is részt vett.
A kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül.
Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött.
A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Ők honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot.
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |