Font Sándor és Kovács József fideszes képviselők nyújtották be pénteken az Országgyűléshez a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslatot, melyet a köznyelv hamburgeradóként ismer. A törvényjavaslat indoklásaként Kovács József a nagyon rossz népegészségügyi adatokat említette. A népegészségügyi adatok tekintetében hazánk a 25. helyen áll a 27 uniós ország közül, meglehetősen betegnek mondható a magyar lakosság.

Ebben nagy szerepet játszanak a helytelen életmódbeli, köztük a helytelen táplálkozással kapcsolatos szokások. A lakosság egynegyedét érinti a magas vérnyomás-betegség, a felnőtt emberek 30 százaléka túlsúlyos, a gyermekek mindössze 6 százaléka mozog. A káros népegészségügyi adatokban fontos szerepet játszanak az élelmiszerek alapanyagai, a só, a cukor, a szénhidrát – sorolta a fideszes képviselő.

A sajtótájékoztatón Font Sándor elmondta, hogy nem nevesítenek termékeket, a logika az, hogy ha a só, cukor vagy egy esetben a koffein-tartalom bizonyos szintet elér vagy túlhalad, akkor ez a termék a nevesített adó hatálya alá fog tartozni. Öt termékcsoportról van szó. Ezek a 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok, az energiaitalok, és az előrecsomagolt, tömegtermelésben gyártott, nagykereskedelmi, viszonteladói hálózatban értékesítette cukrozott készítmények, melyek esetében 100 grammra vetítve 25 grammnál nagyobb a cukormennyiség.

Ez a klasszikus kisüzemi, cukrászüzemi, helyben fogyasztott termékeket nem érinti – fűzte hozzá. A maradék két termékcsoportba a túlzott sótartalmú termékek és túlzott sótartalmú ételízesítők tartóznak. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a termékadó az alapvető élelmiszereket nem érinti. Font Sándor tisztában van azzal, hogy a termékadó egyes gyártóknak cégcsoportoknak gondot okozhat, de a törvénytervezet inspiráció is arra, hogy egészségesebb termékeket állítsanak elő, mivel a cégek termékskálájuk alapján erre is képesek.

A törvényjavaslat a vásárlóknak is üzenet, hogy drága dolog, ha valaki ilyen élelmiszereket tartósan, vagy akár szenvedélybeteg módon fogyaszt, mert az életével játszik. A politikus aláhúzta: lehet, hogy az állam számára lesz minimális adóbevétel-kiesés, de összességében a nyereségoldal jóval nagyobb, mert az államnak kevesebbet kell költenie a betegségek kezelésére, ha egészségesebb a társadalom.

Font Sándor leszögezte: a törvénytervezet célja, hogy a káros népegészségügyi tendenciákat tompítsa, visszafordítsa vagy akár megszüntesse. Tudatos, egészséges életmódra való nevelést szeretnének elindítani. Ehhez önmagában a törvénytervezet nem elég, ezért további intézkedések is várhatóak. Bejelentette: több lábon álló intézkedéssorozat szolgálja majd a népegészségügyet.

A képviselő példaként említette a sportra, a testmozgásra való ösztönzést, és a magyar élelmiszer definiálását. Az utóbbi kapcsán elmondta: csak a Magyarországon megtermelt alapanyagokból előállított terméket lehet majd magyar élelmiszernek nevezni. Meg szeretnénk győzni az embereket, hogy vásároljanak több magyar élelmiszert, mely eddig minden próbát kiállt, hiába voltak a sorozatos élelmiszer-botrányok Európában.

A vizsgálatok is bebizonyították, hogy a magyar élelmiszer változatlanul biztonságos, ráadásul a helyben termelt élelmiszereket nem terheli a hosszú szállítás, a tartósítószer, a csomagolás és sok egyéb nem kívánatos termék – húzta alá Font Sándor.

A fideszes képviselő elmondta azt is, hogy a kormány támogatja a törvénytervezetet, négy minisztériummal is egyeztetnek, a tervezett 20 milliárd forintos bevétel pedig kizárólag népegészségügyi célokat szolgálna. Ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor az szeptembertől lépne hatályba. Az előterjesztők tájékoztattak arról is, hogy csak jogtechnikai és néhány apróbb módosítást támogatnak.