A kül- és belgazdasági terület összevonásra kerül a Nemzetgazdasági Minisztériumban – reagált a politikus arra a felvetésre, hogy miért kellett Becsey Zsoltot meneszteni a külgazdasági államtitkárság éléről. Ezzel összefüggésben Cséfalvay rámutatott: e két terület összevonása elősegíti azt, hogy a hazai vállalkozások és a Magyarországon tevékenykedő multinacionális vállalkozások együttműködése minél sikeresebb legyen.

Az elmúlt hét világgazdasági történéseivel kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: a közelmúlt legfontosabb tanulsága az, hogy „a gazdaság nem valamifajta műszer, amin csavarunk egyet, kettőt valahol és minden rendben lesz, hanem emberek – a gazdasági szereplők -, döntésein alapul, akik néha rosszul döntenek, vagy épp pánikolnak”.

----- A német bankok hitelei tartották fenn a fogyasztás szintjét Európában

A jelen helyzet kialakulásának okairól a következőket mondta az államtitkár: egyrészt az európai jóléti államnak vége van, másrészt az elmúlt két évtizedben ezt a modellt javarészt adósságból finanszírozták az országok. Harmadrészt a világgazdaság egészében végbemegy egy jelentős hangsúly eltolódás. Ezzel összefüggésben kifejtette: Kína és Németország óriási exportpotenciállal rendelkezik, mivel a német gazdaság erős, hatékony és magas technológiai felkészültséget produkál. Míg a kínai gazdaság előnye a rendkívül olcsó munkaerőből adódik.

Azonban ezt az óriási exportteljesítményt más országoknak fel kell tudniuk venni, így Európában a német bankok hiteleztek, hogy fenntartsák a fogyasztás szintjét, jelesül Görögországban, míg Kína az Egyesült Államoknak hitelezett hatalmas mértékben hasonló okokból. Európában súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy nagy különbségek vannak az északi és a déli országok között versenyképesség és termelékenység szempontjából – hangsúlyozta Cséfalvay, hozzátéve: a dél-európai országok 20-30 százalékkal kevésbé versenyképesek, mint az északi államok.

Ez a különbség nem jelentene problémát, ha önálló valutával rendelkeznének ezek az országok, mert akkor a termelékenységi különbségből adódó feszültségek feloldhatóak lennének a valuta leértékelésével, azonban valutaunióban vannak, így bonyolultabb a helyzet – mutatott rá a politikus.

----- A legjobb pillanatban lép be a kormány adósmentő akciója

Az euró bevezetésével kapcsolatban Cséfalvay kifejtette: egyelőre nincs meg az a monetáris eszköz, amivel ki lehetne egyenlíteni ezt a versenyképességi különbséget. Példaként említette Nagy-Britanniát, ahol 2008 és napjaink közt húsz százalékkal értékelték le a fontot pontosan a versenyképességi és termelékenységi különbség miatt. A svájci frankárfolyam kapcsán a politikus úgy fogalmazott: a legjobb pillanatban lép be a kormány adósmentő akciója.

Egy olyan eszközt alakított ki a kabinet, ami a bankokat is arra ösztönzi, hogy versenyezzenek egymással, ezt bizonyítja, hogy a pénzintézetek is hozzákezdtek hasonló konstrukció kidolgozásához.

----- Éltképtelen javaslatokkal állt elő az ellenzék

Az ellenzéki pártok megoldási javaslatait kivitelezhetetlennek nevezte Cséfalvay, indoklásképp kifejtette: a Jobbik megoldása mintegy 800 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek, a szocialisták javaslata miatt tömegesen csődbe mehetnének a vállalkozások, míg az LMP javaslata teljesen a valóságtól elrugaszkodott - az államtitkár szavai szerint -, hiszen kivásárolna szövetkezeti jegyet egy olyan konstrukcióban, ahol csak nyomott áron bocsájthatók bérlésre az ingatlanok. Minden eszközzel azon vagyunk, hogy az államháztartási hiány 2011-ben három százalék alatt maradjon.

Ha csak azokat a lépéseket nézzük, amiket a kormány eddig megtett, illetve a jövőben meg fog tenni, akkor a hiánycél tartható, nem kell további intézkedéseket foganatosítani – mondta Cséfalvay arra a kérdésre válaszolva, hogy jelen helyzetben is tartható-e a kormány által vállalt hiánycél.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés minél erősebb legyen – tette hozzá, példaként említve az uniós források jobb és célzottabb felhasználását.