----- Hogyan jutottunk ide?

Orbán Viktor kormányfő augusztus 17-i kormányülést követően bejelentette, a felelősségre is kitérő jelentés készítésére kérte fel a nemzetgazdasági minisztert, amely föltárja és nyomon követhetővé teszi, hogy miként jutottunk el a biztonságos és támogatott, forint alapú lakáshitelektől a kockázatos devizahitelezésig. A készülő jelentés arra keresi majd a választ, hogy milyen korábbi kormányzati döntések vezettek ide, kit terhel a most kialakult helyzetért a felelősség. A lakosság eladósodottsága 2003 óta gyűrűzik, az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette a korábbi, 1988 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket.

A Medgyessy-kormány korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy az otthonteremtők „sokba van az államnak”. A Medgyessy-, a Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos „használati útmutató” nélkül zöld utat adtak a devizahiteleknek. A könnyen elérhető devizahitelek sok tízezer ember csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak.

A szocialista kormány olyan mértékben szűkítette és drágította a hitelfelvevők számára a korábbi kedvezményes forinthitelt, hogy a magyar fiatalok, a családalapítók, akik tetőt szeretett volna a fejük fölé, egyszerűen rákényszerültek a devizaalapú hitelekre. Ennek oka az volt, hogy a deviza (jellemzően svájci frank) hitel kamata az államilag – egyre kevésbé – támogatott hitelnél is jóval alacsonyabban alakult. A hiteleknek való kiszolgáltatottságot súlyosbította, hogy az elmúlt nyolc évben a lakosságot folyamatos megszorítások érték.

Elgondolkodtató az is, hogy az árfolyamváltozás kockázatára éveken át senki nem hívta fel komolyabban az emberek figyelmét, ami a hitelezőktől még akár érthető is, de az akkori kormányok részéről megbocsáthatatlan. Ahogy az elmúlt nyolc évben az államadósság is brutálisan megnőtt (2002-ben még a GDP 53 százaléka volt, ez 2010-re 80 százalékra nőtt), ugyanígy az állandó megszorításokat nyögő és valahogy boldogulni akaró lakosság is a hitelekhez menekült. 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománya 1220 milliárd forint volt és ennek mindösszesen 1,3%-át (20 milliárd forint) tette ki a ma legnagyobb problémákat okozó devizahitelek aránya.

Mára a magyar lakosság több mint 4000 milliárd forint értékű lakáshitelt nyög, amelynek körülbelül 66%-a (2800 milliárd forint) devizahitel. Tíz év alatt a devizahitelek aránya több mint százszorosára emelkedett! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai szerint 2011. június végén 1.225.419 lakossági jelzálogfedezetű szerződés volt, ezek negyedénél már van valamilyen késedelmi probléma, több mint egytizedüknél (kb. 142 ezer) pedig 90 napon túli az elmaradás. A PSZÁF becslései szerint a több mint 301 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer 90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás.

Az elmúlt évek felelőtlen politikáját sok területen szokás emlegeti, de sokan egyetértenek valószínűleg abban, hogy az viszont egyenesen megbocsáthatatlan, hogy a magyar lakosság drámai eladósodását nyolc éven át a szociálliberális kormányzat tűrte, sőt becsukott szemmel nézte. 2003 és 2009 között a kormányok semmit sem tettek annak érdekében, hogy felhívják a lakosság figyelmét az deviza alapú eladósodás veszélyeire, és semmit sem tettek annak érdekében, hogy akár törvényekkel megpróbálják kordában tartani, megfékezni. Sőt, az emberek rá voltak kényszerítve a hitelfelvételre, mert nem volt államilag támogatott otthonteremtési program, és mert az utolsó cseppig ki voltak zsigerelve a megszorítások és agyonadóztatott bérük miatt.

----- Statisztikai jelentés a lakáshitelesek helyzetéről

A kormány augusztus 17-i ülésen ismét napirendre vette és áttekintette - a korábbi szocialista kormányzás megbocsáthatatlan lakáspolitikájának és megszorításainak áldozatául eső - több tízezer devizahiteles család helyzetét. Magyarország mára legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémája a kormányülések állandó napirendi pontját képezi a kormány alakulása óta. A kabinet a további – a Nemzeti Eszközkezelő működtetéséhez szükséges - kormányzati döntések megalapozásához részben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján elemezte az érintett kör szociális és pénzügyi helyzetét.

A kormány számára készült jelentés szerint 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele, 1millió 800 ezer főt - tehát minden ötödik magyar embert - érint a lakáshitelezés. A háztartások közel felének, 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van. A hitelt felvevő családok jellemzően gyermeket nevelő családok: a gyermekes családok több mint egynegyede rendelkezik lakáshitellel.

A lakáshitelesek több mint kétharmada (68%) nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), fele arányban devizahitelesek, akiknek 23%-a fizetési nehézséggel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel, ők is fele arányban szintén devizahitelesek (34 ezer család, 181 ezer érintett), akiknek 28%-a küzd fizetési nehézséggel. Sok - 150 ezer - család egy gyermeket nevel. A fizetési nehézség is jellemzően a gyermeket nevelőknél nagyobb, mint a gyermekteleneknél, és a gyermekek száma egyenes arányban befolyásolja a fizetési képességet.

Az érintett háztartások jövedelmi helyzete változatos, a legalacsonyabb jövedelmi szinttől a legmagasabb szintig minden típusú háztartásban közel azonos arányban előfordul mind a deviza, mind a forint alapú jelzáloghitel. Legnehezebb helyzetben az a 72 ezer háztartás van, amelyek esetében minden családtag munkanélküli vagy inaktív. A jelzáloggal terhelt ingatlanokat tekintve elmondható, hogy az átlagos lakásnagyság 85 nm, az egy személyre jutó átlagos alapterület 26 nm.

A hitelfelvevők kétharmada (385 ezer család) 50-100 nm közötti lakásban lakik. A vidéki és a főváros háztartások közel azonos nagyobb arányban adósodtak el, és a fizetési nehézséget nézve a is ugyanolyan arányban nehéz helyzetben vannak. Budapesten körülbelül 7000 devizahiteles család, vidéken 54 ezer devizahiteles család küzd törlesztési gondokkal. Az elmúlt évek során egyre nőtt a fizetési nehézséggel küzdők száma, idén az összes érintett háztartás 16%-ában előfordult, hogy a megelőző 12 hónapban késve vagy egyáltalán nem tudott törleszteni.

A devizahitelt felvevőknél a fizetési nehézség fokozott, több mint egyötödük (21%) küzd fizetési nehézségekkel, a forintalapú hitelt felvevőknél ez az arány 11%. A jövedelemi helyzet és a fizetési nehézség egyértelműen összefügg. A legnagyobb kockázatot egyértelműen a munkahely elvesztése okozza. A fizetési nehézséggel küzdő devizahiteles családok egyharmadában valamelyik családtag munkanélküli.

----- Mi tett, mit tesz a jelenlegi kormány a bajba jutott lakáshitelesek érdekében?

----- Kilakoltatási moratórium 2010 májusában, amikor a jelenlegi kormány megalakult, már az első kormányülésen döntést hozott arról, hogy a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítja, először 2010.december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, és végül 2011. július 1-jéig. A kilakoltatást moratóriummal a kormány oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe került adósoknak, s megakadályozta, hogy utcára kerüljenek és hogy, a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által fenntartott szociális intézmények működését se lehetetlenítse el. Bajba jutott lakáshiteleseket segítő törvénycsomag lépett életbe novemberben 2010. november 27-én kormánypárti képviselők javaslatára életbe lépett a nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő törvénycsomag is.

Ez több oldalról nyújt védelmet a bajba került lakáshiteleseknek: a bankoknak kötelező a deviza középárfolyam vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazása, az adósoknak ingyenesen, illetve minimális díj ellenében rendelkezésre áll az előtörlesztés lehetősége, a futamidő alatt egy alkalommal díjmentessé vált a futamidő legfeljebb öt évvel történő-meghosszabbítása is, ha a fogyasztó legalább kilencven napos késedelemben van. A bankok csak szigorú szabályok mentén emelhetik egyoldalúan, az adós terhére a kamatot és más tekintetben nem módosíthatják egyoldalúan, az ügyfél számára hátrányos módon a lakáscélú szerződéseket.

A törvény szerint a lakáscélú szerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. A kormányrendelet meghatározza, hogy lakáscélú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseknél a pénzügyi intézmény milyen feltételek esetén emelheti a kamat mértékét.

----- Öt pontos otthonvédelmi akcióterv lehet a problémák megoldásának első lépése

Több hónapos tárgyalást követően ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihállyal, a Bankszövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be 2011. május 30-án.

A kormány a tárgyalásokon azt az álláspontot képviselte, hogy azt senki se várja, hogy a kormány kiváltja a bankokat ezekből a saját maguk által vállalt kötelezettségekből. A miniszterelnök elmondta, hogy nem lehet bele nyomni kormányt egy olyan megállapodásba, amely aránytalanul osztja meg a felelősséget a kialakult helyzetért. Nem köthet a kormány egy olyan megállapodást, amely a közpénzek, a költségvetés számára kedvezőtlen, a pénzrendszer számára pedig kedvező. Ez nem volna helyes.

----- Az öt fő pont, amelyben a kormány és a bankok megállapodtak:

1.Árfolyamgát.

2.Fokozatos, limitált árverezés.

3.Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő.

4.Devizaalapú lakáshitelezés – feltételekkel.

5.Otthonvédelmi kamattámogatás.

A kormány június 9-én terjesztette az Országgyűlés elé az akcióterv végrehajtásához szükséges a devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerintézkedésének rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet sürgősséggel tárgyalt a parlament, és június 20-án fogadta el azokat.

----- Árfolyamok rögzítése Mi az árfolyamrögzítés célja?

Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye. ----- Mi a lényege? A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 200 forinton rögzítik a programban résztvevőknek átmeneti időre, legfeljebb 36 hónapig.

----- Hogyan lehet igényelni?

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kérhetik hitelezőjüknél, hogy törlesztési árfolyamukat 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december 31-ig rögzítsék.

----- Mi történik a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbséggel?

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a hitelező speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt, vagyis úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné.

A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyamalkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően. Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed.

----- Milyen kamatot számítanak a gyűjtőszámla-hitelre?

A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forint alapú hitelként a bankok számára is törvényben előírt 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik, ami jelenleg 6,09%. Ezáltal a bank nem tesz szert profitra a gyűjtőszámlára nyújtott hitelen.

----- Mennyivel alacsonyabb lehet a törlesztőrészlet rögzített árfolyamnál?

Az árfolyamrögzítés időszaka alatt a jelenlegi árfolyamszinteken számítotthoz képest a törlesztőrészlet svájci frank esetén 30%-kal, japán jen esetén 20%-kal, euró alapú hitelek esetén pedig közel 10%-kal lesz alacsonyabb.

----- Mire lehet számítani az árfolyamrögzítés lejárta után?

Előzetes tájékozódásként javasoljuk használni a PSZÁF kalkulátorát, amely képes azt megmutatni, hogyha valaki árfolyamrögzítést kér, körülbelül milyen törlesztő részletre számíthat a közel, illetve a távolabbi jövőben: A kalkulátor elérhető itt. A kormány augusztus 17-i ülésén döntött arról is, hogy az árfolyamrögzítés (maximum 36 hónapos időszakra szóló) lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztő összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztő részlet összegének 15%-át, emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik.

Ezt az augusztus 22-én megjelent, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésről szóló 163/2011. (VIII. 22.) kormányrendelet határozza meg. Az adósnak van lehetősége azonban magasabb törlesztő részletet is vállalnia, a rögzített árfolyam alkalmazási időszak lejárta előtti 60. napig írásban kérheti bankjától, hogy az általa a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján havonta fizetendő törlesztő részlet összege meghaladja a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15%-át.

A kérelemben az adós meghatározza a havonta fizetendő törlesztő részlet összegét. A bank az adós írásbeli kérelmében megjelölt maximum havi törlesztő részlet alapján állapítja meg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret szerződés futamidejét és a havonta esedékes törlesztő részlet összegét. A bank a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjától számított 15 napon belül írásban értesíti az adóst a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejéről és az első kamatperiódusra érvényes havi törlesztő részlet forint összegéről.

Alapesetben, ha valaki a maximum 15%-kal magasabb törlesztőrészletet választja, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét. A devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet.

----- Kinek érdemes árfolyamrögzítést kérni?

A kormány felhívja az érintettek figyelmét, hogy mindenkinek nagyon komolyan át kell gondolni, és végig kell gondolni, hogy érdemes-e az árfolyamrögzítést kérnie, vagy nem. Nagyon fontos, hogy az adós a bankkal kommunikáljon, keresse közösen a megoldást. Az az adós, aki ha nehezebben is, de képes fizetni a megnövekedett svájci frank árfolyam ellenére a törlesztő részletet annak mindenképpen jobb, ha az eredeti szerződési feltételek változatlansága mellett továbbra is törleszti. Az árfolyamgát tehát azoknak lehet leginkább megoldás, aki jelenleg olyan nehéz helyzetbe került ( pl. elveszített munkáját vagy hasonló kírzis helyzet) ami szinte lehetetlenné teszi, hogy a közeljövőben törlessze az adósságát.

----- Ki vehet részt az árfolyamrögzítésben?

A programban minden jelzáloghiteles részt vehet, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Tehát összességében azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik vagy szerződésszerűen rendesen tudták törleszteni a havi törlesztőrészleteiket, vagy minimális hátralékkal rendelkeznek, ez kb. 100 ezer családot érint.

----- A programban való részvétel feltételei:

az a hiteladós élhet ezzel a lehetőséggel: akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, akinek a devizakölcsön végső lejárata 2014. december 31. napját követő időpont, a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtás nincs folyamatban.

Tehát összességében az árfolyam-rögzítést nem vehetik igénybe azok, akik 90 napnál régebben tartoznak, sem azok, akik 30 millió forintnál értékesebb ingatlanra vették fel a kölcsönt, és azok sem, akik saját bankjuktól korábban már kértek hitelkönnyítést.

----- Melyik hónaptól lehet számítani a rögzített árfolyamú törlesztő részletre?

Az árfolyamgátat igénybe vevő és arra jogosultságot szerző devizahitel adósok a törvény szerint a jogosultság megszerzését követő 2. hónap számíthatnak a csökkentett összegű törlesztőrészletre. A kormány ugyanakkor bejelentette, hogy jogszabály-módosításokkal el kívánja érni, hogy az első sikeres igénylők akár már a szeptemberi törlesztő részletet a rögzített árfolyamon fizethessék. A pénzügyi nehézségekkel küszködő adósoknak érdemes minél előbb belépni az árfolyamvédelem oltalma alá, mert minél korábban csatlakozik az adós a programhoz, annál hamarabb fizetheti az alacsonyabb törlesztőrészletet.

----- Az állami támogatású Fészekrakó Programban résztvevők jogosultak-e árfolyamrögzítésre?

Igen, amennyiben az általános törvényi feltételeknek egyébként megfelelnek. A kormány - tapasztalva azt, hogy a Fészekrakó programban résztvevő ügyfeleket néhány esetben elutasították, döntött arról, hogy a jogszabályt egyértelműsíti, a „fészekrakósok” előtti jogi akadályokat elhárítja.

----- Milyen költségekre számítsak, ha árfolyamrögzítést kérek?

Sem a bank, sem a közjegyző nem kérhet díjat az ügyféltől. Nem terhelhető az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó hitelszerződés-módosításért, illetve az alapján tett tartozás elismerő nyilatkozatért. Ezek kiállítását, lebonyolítását az ügyfelek számára ingyenesen kell biztosítani. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződésmódosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény (tehát a bank) köteles. Az erről szóló 25/2011. (VIII. 22.) közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendeletmódosítás augusztus 22-én jelent meg.

Az ügyfelek számára „nulla forintos” közjegyzői díj előírásával a kormány egy újabb lehetséges terhet kíván levenni a bajba jutott devizahitelesekről, akiknek jelentős része két gyermeket nevelő család, ahogy az egy frissen végzett statisztikai jelentésből kiderül. Az augusztus 12-én életbe lépett árfolyamrögzítéshez kapcsolódó gyűjtőszámla-hitel létesítés közjegyzői díjáról a kormány képviselői korábban szakmai szintű egyeztetést kezdeményezett a bankszövetség és az Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviselőivel. A közjegyzők 10-20 ezer forintos közjegyzői díj megállapítását kérték, ezt a javaslatot a kormány nem fogadta el, a bajba jutottak rendkívül nehéz, minden forint kiadásra érzékeny pénzügyi helyzetére tekintettel.

----- Limitált árverés

2011. július 1-jéig - a kilakoltatási moratóriumhoz hasonlóan- a kormány árverezési moratóriumot tartott fenn a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonságának érdekében. A kormány a Bankszövetséggel történt tárgyalások és az ötpontos akcióterv kidolgozásának részeként, az árverési moratóriumot - feltételekhez szabva – feloldotta. Az erről szóló jogszabályt az Országgyűlés június 20-én fogadta el. A törvény célja, hogy csak fokozatosan induljon el a lakáshitel-tartozások érvényesítése, ezért létrejön a kényszerértékesítési kvótarendszer, mely az árverezéseket szabályozza. Meghatározott ideig (2015-ig) csak szűk feltételekkel engedik a lakások, családi házak árverését, egyrészt, hogy a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonsága érdekében, másrészt, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas hányada.

Ezzel - a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó - piaci áresés mérsékelhető, másrészről csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is. Az átmeneti, 3 évre tervezett intézkedés célja továbbá, hogy a felmerülő lakhatási kockázatok is minimalizálhatók legyenek, és a tömeges kényszerértékesítések is elkerülhetők legyenek.

A törvény értelmében a hitelezők 2015. január 1-jéig csak korlátozott körben tudnak élni követeléseikkel. Ez alatt az átmeneti idő alatt kerül sor azon további intézkedésekre, melyekkel a lakáshitelesek fizetőképessége visszaállítható, illetve – ha erre már nincs lehetőség – a bedőlt hitelek rászoruló adósai számára is megteremthetők az ideiglenes lakhatási lehetőségek. A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként.

A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. Az eredeti javaslat szerint az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával azonban lehetővé vált, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni. 2015. január 1-jével a kényszerértékesítési kvóták is megszűnnek, a hiteltartozások érvényesítése ezt követően újra az általános szabályok szerint történik.

----- Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő

2011 szeptemberére létrejön a Nemzeti Eszközkezelő, mely két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak. Másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban az ingatlanban folytathatja az életét.

 E javaslat részeként szoros együttműködést alakítunk ki az önkormányzatokkal, hogy a náluk rendelkezésre álló üres lakásokat ugyancsak be tudják vonni a nehéz helyzetbe került családok védelmében. A kormány június 28-i határozatának értelmében zajlik az eszközkezelő működési feltételeinek kidolgozása, a működtetéshez szükséges források átcsoportosítása, e feladatokra július 31-i határidőt tűzött ki a kormány, a forrásbiztosítást követően 30 napon belül pedig az eszközkezelő felállhat, az NFM alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján.

A 2011. július 18-án megjelent kormányhatározatban a kormány elrendelte 2 milliárd forint forrás azonnali átcsoportosítását az Eszközkezelő javára. A határozat szerint az Eszközkezelő 2014. december 31-ig összesen legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg. Az Eszközkezelőről június 28-i kormányhatározat módosításaként augusztus 10-én újabb kormányhatározat jelent meg, mely szerint azonnali hatállyal ki kell dolgozni a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások az Eszközkezelő általi megvásárlása során alkalmazandó olyan vételi árat, amely a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelbiztosítéki értékhez igazodik. Azt fontos hangsúlyozni, hogy az Eszközkezelő kizárólag a jelzáloghitellel terhelt lakások megvásárlását bonyolítja le.

A szociális családi házak építésére nem terjed ki a tevékenysége. Amennyiben az Eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal, vagy az illetékes önkormányzat szociális bérlakásainak bevonásával oldható meg az adós lakhatása. Az augusztus 10-én megjelent kormányhatározat szerint 2011. december 31-ig kell meghatározni azokat a pontokat, ahol a Szociális Családiház-építési program és a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működése összekapcsolódhat.

A zavartalan működés érdekében 2011. augusztus 31-éig össze kell hangolnia a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások Nemzeti Eszközkezelő Társaság általi megvásárlásának a bírósági végrehajtás és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés szabályait.

----- Szigorú feltételekkel visszaáll a deviza alapú lakáshitelezés

2010 nyarán az Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy megtiltotta az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. Erre azért volt szükség, hogy megálljon a lakosság további eladósodása, amely az otthon elvesztésének kockázatot hordozza. Az ötpontos akcióterv része hogy ezt a szigorú tilalmat feloldja az Országgyűlés, ez a 2011. június 20-i zárószavazáson meg is történt. Az EU szabályai szerint ugyanis a deviza alapú lakáshitel lehetőséget nem zárhatjuk el az emberek elől, nem állapítható meg generális tilalom a devizában, különösen euróban felvehető lakáshitelekre.

Ezért az általános szabály szerint újra vehetnek fel euróban jelzáloghitelt az emberek, a kormány 2011. július 4-én megjelent rendelete (a szociális konzultáció eredményével összhangban) azonban eleget tesz annak a társadalmi elvárásnak, hogy ez a feloldás ésszerű és teljesíthető keret között történjen. Eszerint ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott devizahitel olyan hitelképes természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – részére nyújtható, akinek a hitelkérelem benyújtásakor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított, a hitel devizanemében fennálló, dokumentálható rendszeres havi bruttó jövedelme meghaladja a hitelszerződés aláírásának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének tizenötszörösét. Magyarul az vehet fel devizában jelzáloghitelt, aki eleget keres devizában ahhoz, hogy az árfolyam-ingadozás ne sodorja őt lehetetlen helyzetbe. Lásd: a Kormány 110/2011. (VII. 4.) Korm. rendelete a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról.

----- Otthonvédelmi kamattámogatás vehető igénybe

Az ötpontos akcióterv része az is, hogy ha valaki kész nagyobb lakásból kisebbe költözni,és ezzel együtt nagyobb hitelét kisebbre cserélni azért, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb (vagy kisebb hitellel járó) lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is. Az erről szóló kormányrendelet várhatóan ősszel születik meg. Emellett elindult az otthonteremtés, a lakáspolitika újragondolása, a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta az Otthonteremtési Stratégiát.

----- Szociális Családiház-építési Program

A kormány a fenti intézkedéseken túl Szociális Családiház-építési Program indításáról döntött - az erről szóló kormányhatározat 2011. augusztus 10-én jelent meg. A program családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építését foglalja magába. Alapvetően ezer négyzetméter területű telkeken házikerti növénytermesztésre lesz lehetőség. Teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátást valósít meg ezeken a területeken a kormány, alacsony rezsiköltséggel működtethető, energiahatékony technológiákkal épülnek a házak. Az építkezések során közfoglalkoztatás és saját munka igénybevételére is lehetőség lesz.

A karitatív szervezeteket is kéri a kormány, hogy szükség szerint mentorálással segítsék a családok önfenntartóvá válását. A program azokra a településekre terjedhet ki, ahol a település környezetében nincs üresen álló, használt, az építési költségnél alacsonyabb áron megvásárolható lakás, vagy a helyi önkormányzat megfelelő, beépítésre szánt területet biztosít, legalább 80 épületet tartalmazó modulokban megvalósítható jelleggel.

Első helyszínként a kormány a Budapesttől félórányira található Ócsa települést választotta a szociális családi házépítés helyszíneként, ahol összesen minimum 66 hektáron épülnek fel az otthonok. A kormányhatározat szerint 80–100 db negyven négyzetméteres, 200–220 db ötven négyzetméteres, 80–100 db hatvan négyzetméteres, 35–55 db hetven négyzetméteres, 20–25 db nyolcvan négyzetméteres lakás, valamint egyéb szolgáltató intézmények, utak, közüzemi szolgáltatások kiépítését. Első ütemben 80 lakás építését tervezi a kormány, a tényleges igényeknek megfelelően pedig összesen 500 lakás építését.

A házak építése mellett a kormány vállalta a helyi általános iskola, óvoda és bölcsőde bővítését és fejlesztését, valamint az utak, a közvilágítás, az elektromos hálózat, az ivóvízhálózat, a szennyvízcsatorna kiépítését. A beruházás már augusztusban megkezdődhet, építtetője a Belügyminisztérium, a beruházás lebonyolítója és építési műszaki ellenőre a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. Annak érdekében, hogy a beruházások minél gyorsabban és gördülékenyebben valósulhassanak meg, a kormány a program keretében az Ócsán megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította augusztus 10-i rendeletében.

A devizahitelesek megsegítéséről szóló 2011. június 14-i kormányhatározat alapján, amennyiben az adós fizetési késedelemben van, az árfolyamrögzítés igénybevételével normalizálhatja a devizaalapú hitelének törlesztési ütemét. Amennyiben az adósok jelzáloghitel-törlesztésük fizetésében 90 napon túli késedelemben állnak, lakóingatlanukat eladják és kisebb értékűt vásárolnak, állami kamattámogatást vehetnek igénybe.

Abban az esetben azonban, ha az árfolyamrögzítés nem alkalmazható (pl. a hitelt nem devizában vették fel, vagy az adós rögzített árfolyam mellett sem tud megfelelően törleszteni), illetve ha az állami kamattámogatás nem nyújt megfelelő segítséget, akkor az Eszközkezelőn keresztül adható további segítség a szociális feltételek alapján erre jogosultaknak. Amennyiben az Eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal, vagy az illetékes önkormányzat szociális bérlakásainak bevonásával oldható meg az adós lakhatása.

 ----- Kontroll a bankok fölött

Augusztus 17-én Orbán Viktor kormányfő felkérte a nemzetgazdasági minisztert arra, hogy állítsa fel az Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot, amelynek feladata, hogy a lakosság érdekében elérje azt, hogy a bankok jelenleg igen változatos és nehezen követhető törlesztőrész-, kamat-, és költségszámítási gyakorlata egységes legyen, és az ügyfelek kiigazodjanak a banki számítási gyakorlat útvesztőjében és tisztán lássák azt, hogy a bankok milyen költségeket, miért, és hogyan terhelnek rájuk.

----- Fiatalok otthonteremtésének támogatása

Érdemes tudni azt is, hogy 2011. január elsejétől a kormány az otthonteremtés elősegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alapján az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére. Eddig a kérelmező fiatalok vagyoni jövedelmi helyzetétől függött, hogy kaphatnak-e részletfizetést, vagyis igazolniuk kellett, hogy az illeték egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent részükre.

----- A megoldás: a gazdaság talpra állítása

Nem utolsósorban el kell azt őszintén mondani, hogy - tekintettel arra, hogy a lakáshitelek olyan kölcsönök, amelyek visszafizetésére az embereknek pénzre van szüksége - a legeslegfontosabb, hogy a magyar gazdaság mielőbb talpra álljon, aki dolgozni akar, annak legyen munkahelye, aki gyermeket nevel, az ne rokkanjon ebbe bele. Ezért bízunk abban, hogy a kormány következetes, a hazai gazdaságot ösztönző és családokat támogató intézkedései következetesen „beérnek”, és egyre többen lesznek azok, akik fellélegezhetnek, munkához jutnak.