Immár hetedik alkalommal zarándokoltak a bodajki búcsújáróhelyre az egyházmegye papjai. A közös lelkigyakorlat célja a papi lelkiség elmélyítése, a papságért, illetve papi hivatásokért való imádság volt.
A szentmise homíliájában Spányi Antal megyéspüspök beszélt az imádság megtartó erejéről, arról, hogy fontos tudnia a papnak: a paptestvérek is és a hívek is naponta imádkoznak értük.
A pap mindig számíthat a hívek imájára: ez segíti a szolgálatban, ugyanakkor ráébreszti annak felelősségére, hogy tanúságtevő életet kell élnie. Ennek alapja pedig a szeretetből fakadó, mély és reális elköteleződésből, odaadottságból forrásozik.
Ahogy a házaspárok is naponta kimondják igenüket egymásnak a nagy igen után, úgy egy papnak is naponta ki kell mondania Isten felé.
Isten meghívása személyes megszólítás, a válasznak is személyesnek kell lennie. A hit nélkül ez nem is lenne lehetséges: a világ is ezért nem tud mit kezdeni a papsággal, hiszen Isten ismerte és a személyes hit nélkül nem érthető a papság, az egyház, az odaadott élet.
A pap éljen a kegyelem eszközeivel; ez segíthet az elbizonytalanodás pillanataiban, hiszen nem csak a pap hat a világra, hanem a világ is hat rá.
Isten szeretete megtapasztalható, ha észrevesszük, ha megnyílt rá a szem, ha kész rá a szív. Isten öröme bennünk él. Egy pap élete – minden nehézség ellenére – lehet eredményes, boldog és tanúságtevő élet. Bízzunk Istenben!