Európa-szerte csodájára jártak annak az összefogásnak és szakmai munkának, ami a vörösiszap-katasztrófa óta eltelt egy évben zajlott Kolontáron, Devecseren és Somlóvásárhelyen – mondta Illés Zoltán.

A környezetügyért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy szomorú aktualitása van a mai napnak, hiszen Magyarország történetének legnagyobb ipari katasztrófájában 10 ember veszítette életét. A vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulóján elismeréseket adott át Pintér Sándor belügyminiszter. A vidékfejlesztési tárca több dolgozója kapott kitüntetést.

A belügyminiszter „Rendkívüli helytállásért vörösiszap-katasztrófa” érdemjelet adományozott többek között Szabó Csaba miniszteri megbízottnak, Tóth Péter osztályvezetőnek és Jordán Lászlónak, az MgSzH elnökhelyettesének. Magyarország történetének legnagyobb ipari katasztrófája következett be, amikor átszakadt a MAL Zrt. ajkai iszaptározójának gátja egy évvel ezelőtt, 2010. október 4-én. A kizúduló 1,8 millió köbméter vörösiszap elöntötte a szomszédos Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A tragédiában tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kórházba kerültek és több mint 300 család veszítette el otthonát.

A kormány mintegy 35,5 milliárd forintot költött védekezésre, helyreállításra és újjáépítésre az elmúlt egy évben. A soha nem látott összefogásnak köszönhetően az emberek beköltözhettek új otthonaikba, a környezetet pedig mentesítették a szakemberek a vörösiszaptól. Csak a termő- és külterületekről összesen mintegy 800 ezer köbméter szennyezett anyagot szállítottak vissza a tározókba. A vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés és kártalanítás a kitűzött határidőre megvalósult.

A kormány új lakóházakat épített vagy vásárolt minden, az otthonát elveszített károsultaknak. Kolontáron 21, Devecseren 89, Somlóvásárhelyen pedig 1 ház épült fel. Az erősen lúgos anyag több mint 1000 hektár mezőgazdasági területet szennyezett. A vörösiszap-katasztrófában érintett termő- és külterületek mentesítésével végeztek a szakemberek, ezekről a területekről összesen 800 ezer köbméter szennyezett anyagot szállítottak vissza a kijelölt tározókba.

Szintén befejeződött a kolontári halastó kotrása, a vízbe halakat és növényeket telepítettek, a tóban természetes pH-értéket mérnek. A mederből mintegy 20 ezer köbméternyi vörösiszapot kotortak ki, ezt részben elszállították, részben szikkasztás után viszik majd el. A Torna-patak kotrása megtörtént és a Marcal nagyvízi mederkotrása is befejeződött. Egyedül már csak a kisvízi meder kotrása zajlik a térségben, innen körülbelül 60-70 ezer köbméter iszapot kell elszállítani.

A vörösiszap-katasztrófa egyik legnagyobb természeti kockázata az volt, hogy az anyag bekerül a Dunába, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzák, a vízügyi szakemberek összesen 23,5 ezer tonna úgynevezett rea gipszet és 1800 köbméter ecetsavat juttattak a Torna-patakba és a Marcalba. Így sikerült közömbösíteni a lúgos anyagot és megállítani a szennyezést, amely ennek köszönhetően a Rábát sem érte el.

A munkát nehezítette, hogy 100 kilométer hosszan kellett egyszerre védekezni. 2011 januárja óta egyetlen esetben sem haladta meg a normál értéket a Torna-patak és a Marcal pH értéke. Ez megteremti a feltételét az élővilág természetes visszatelepülésének. Az életmentés után a települések biztonságba helyezése volt a legfontosabb. Ennek érdekében a katasztrófát követő 2 hónapon belül a vízügyi szakemberek irányításával kiépültek az ideiglenes védművek.

Kolontár közvetlen közelében példátlan gyorsasággal, 5 nap alatt megépült az 1-es védőgát, amely azonnal megóvta volna a települést egy esetleges újabb katasztrófától. Az iszapömlés sújtotta térség teljes biztonságát garantálta, hogy tavaly december végére elkészült a völgyzáró gát is. Az 1,3 kilométer hosszú töltés a környezet védelme szempontjából is elengedhetetlen, hiszen összefogja és szabályozza a felszíni, illetve felszín alatti vizeket.

A résfal a vízzáró agyagrétegig tart, amely 6 és 10 méter mélységet jelent, ennek köszönhetően meggátolja a szennyezés tovább terjedését. A katasztrófa hírére a nemzetközi közvélemény is megmozdult és nagyon sokan ajánlották fel segítségüket. A világ 45 országából több száz megkeresés érkezett, a legtöbb kormányzati szintről és vállalatoktól. Elsősorban technológiai és szakértői segítséget, gépeket, eszközöket ajánlottak fel. Több esetben azonban magánemberek is önzetlen segítséget nyújtottak.

Egy Németországban élő magyar állampolgár például a barátai körében gyűjtött ruhát, használati eszközt, bútorokat a katasztrófa károsultjainak. Az ELTE-n, illetve a BME-n tanuló külföldi cserediákok egy csoportja pedig a katasztrófa sújtotta térségbe utazott, és murvával töltötte fel a megtisztított utak szélét. A külföldi és magyar felajánlások kezelésére a vidékfejlesztési tárca Környezetügyért Felelős Államtitkársága szakértői stábot állított fel, hogy koordinálja a beérkező 1700 hazai és 400 külföldi megkeresést.

A nemzetközi szakma nagy elismeréssel nyilatkozott arról az összefogásról és erőfeszítésről, amit hazánk tanúsított a vörösiszap-katasztrófa okozta károk felszámolásakor. Illés Zoltánt szeptemberben a nagy-britanniai székhelyű Vegyészmérnöki Intézet tiszteletbeli tagjai sorába választotta. A rangos szervezet ezzel azt a munkát ismerte el, amit a környezetügyért felelős államtitkár az iszapömlés kárelhárítása során végzett. A vörösiszap-tragédia arra is felhívta a figyelmet, hogy változtatni kell a törvényi szabályozáson.

Az előző kormány ugyanis az Európai Unió nyomása ellenére sem határozta meg Magyarországon azt a hatóságot, amely a gátak állékonyságáért, építéséért és fennmaradási engedélyeinek kiadásáért felelős. Ezt orvosolta az Országgyűlés 2010 decemberében azzal, hogy a Bányakapitányságokat jelölte ki erre a célra. Fontos változás az is, hogy a MAL Zrt. 2011 áprilisában áttért a biztonságosabb száraztechnológiára.

Ez azt jelenti, hogy a gyártás során már szilárd halmazállapotú és kevésbé lúgos – vagyis nem maró hatású – melléktermék képződik. Erre azért volt szükség, hogy soha ne ismétlődhessen meg a tavalyihoz hasonló katasztrófa. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte első fokon a MAL Zrt.-t a vörösiszap-katasztrófa miatt.

Az összeget matematikai képlet szerint, fizikailag mérhető adatok – a kiömlött iszap mennyisége, a környezetkárosítás mértéke és a fajsúlya– alapján határozták meg. A bírság megállapításakor szerepet játszott, hogy ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa Magyarországon.