A biztosítási szektor meghatározó minden európai gazdaságban, így a magyarban is. A biztosítási szektornak van jövője Magyarországon – szögezte le Orbán Viktor. A szektor nehéz helyzetben van, de ha a magyar gazdaság talpon marad és a tervek szerint megerősödik, ebben nagy szerepet fognak játszani a pénzintézetek és a biztosítók, és később a remények szerint bekövetkező jelentős gazdasági növekedésben is fontos szerep jut nekik – fűzte hozzá.

A kormányfő szerint mindenki arra a kérdésre próbál választ keresni, hogy van-e élet a válság után, és miféle. Ennek a kérdésnek komolyságot ad az a tény, hogy vasárnapra összehívták az uniós miniszterelnökök tanácsát, hogy végre érdemi válaszokat próbáljanak adni az eurozónát és azon keresztül az egész európai kontinenst kínzó válságra.

Orbán Viktor megjegyezte, a magyar emberek jobban tűrik a válságot, mint Európa legtöbb országának népe, aminek a „szoktatás” az oka. A történelem arra szoktatta Magyarországot, hogy időnként bizony súlyos válságok vannak. Amikor egy újabb válság örvénye felé tartunk, akkor mindenkinek erőt ad az a gondolat, hogy már sokat túléltünk – fűzte hozzá magyarázatképpen.

A kormányfő felidézte a rendszerváltás időszakát, amikor súlyos gazdasági és adósságválságban voltunk, és eltűnt 1,5 millió munkahely. Az válság volt – szögezte le, hozzátéve, ehhez képest a legfrissebb KSH adatok szerint az üzleti szektorban alkalmazottak száma egy év alatt 34 ezerrel nőtt, és a nettó bérek is emelkedtek. Ilyenről nem volt szó 1990-ben – jegyezte meg.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is, amikor 1998-ben összeomlott az orosz gazdaság, ami rendkívül súlyos következményekkel járt hazánkra nézve. Mégis, három évvel később, 2001 végére a közép-európai régió legígéretesebb, leggyorsabban fejlődő és növekvő gazdasága lett a magyar. Az aktuális válság nehézségei közepette jó, ha az ember erőt merít abból, hogy korábban ehhez hasonló nehézségekkel már összehozta a Jóisten - emelte ki.

A kormányfő szerint az ilyen nehéz helyzetekben a legfontosabb, hogy ne veszítsük el a józan ítélőképességünket. Előbb-utóbb minden válság véget ér – fűzte hozzá. A nyertesek mindig azok az országok voltak, melyeket nem bénított meg válság idején a reménytelenség, és nem vesztették el sem a hitüket, sem a képességüket arra nézve, hogy a válság idején fel tudjanak készülni a kilábalást követő újfajta berendezkedésre és életre – fogalmazott Orbán Viktor. Magyarország biztató jövő elő áll, ha végig tudjuk csinálni a munkánkat – jegyezte meg.

----- Az emberek reményt és biztonságot várnak

Magyarország legfőbb ellensége ma a reménytelenség – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: annak leküzdéséért a politikusok, elemzők, szakértők és az üzletemberek tehetnek. Az emberek ugyanis reményt és biztonságot várnak. Nem jövendöléseket, hanem határozott jövőképet várnak.

A politikusok és üzletemberek feladata nem a riogatás, hanem a jövő érezhető alakítása, vagyis a cselekvés – fogalmazott a kormányfő. Kifejtette: az biztos, hogy lesz élet a válság után, és az is biztos, hogy az egy másfajta élet lesz, mint a válság előtti volt. Arra kell felkészülni, hogy ebben a másmilyen világban minél jobb helyzetből tudjon a magyar gazdaság startolni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, Európának és Magyarországnak is meg kell szabadulnia néhány súlyos tehertől – tette hozzá.

----- A pénzintézetek fontosságának gondolata egyidejű a modern Magyarország gondolatával

Ezzel összefüggésben rámutatott: szakítani kell azzal a közkeletű téveszmével, hogy az állam és a családok magas adóssága természetes velejárója az életnek. Szavai szerint a jelenlegi válság legfontosabb tanulsága az, hogy az adósság megfojt, és tönkretesz családot, országot és államháztartást egyaránt.

Megfogalmazása szerint nem arról a helyzetről van szó, amikor az értéktereméshez használunk föl tisztességes föltételekkel nyújtott hiteleket, aminek megvan a biztos fedezete. Hazánk egy olyan ország, melynek modernkori története úgy kezdődött, hogy egy gazdasági ügyekben jártas arisztokrata írt egy könyvet – utalt a miniszterelnök Széchenyi István Hitel című művére. A pénzintézetek fontosságának gondolata egyidejű a modern Magyarország gondolatával – mondta, hozzátéve: az, hogy hazánkban hitel-, bank-, vagy piacellenesség lenne „az úgy szamárság, ahogy van”.

----- Azt a pénzt kell megkeresni, amit az előző nyolc évben költöttünk el

Mint mondta, a tisztességes fedezettel, megfelelő feltételekkel nyújtott, és értékteremtést elősegítő hitel nélkül nem működik a gazdaság. A munkát és értékteremtést helyettesítő, pusztán a költekezést és fogyasztást gerjesztő hitelezéssel azonban szakítani kell – szögezte le Orbán. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy azt a pénzt, amit elköltünk ,előbb-utóbb meg is kell keresni – fogalmazott. Hazánknak most azt a pénzt kell megkeresnie, amit az előző nyolc évben költöttünk el – tette hozzá. Kiemelte: az adósságot vissza kell fizetni. Minden eszközzel elejét kell venni az ország és a családok eladósodásának.

„Ez a küzdelem a mi fejünkben minden mást felülír” – hangsúlyozta. Szakítani kell azzal a politikával is, amely szavazatszerzési érdekből megpróbálta elhitetni az emberekkel azt, hogy munka nélkül is meg lehet élni – húzta alá a miniszterelnök. Emlékeztetett: volt olyan európai politikai irányzat, amely azt üzente, hogy munkából és vállalkozásból tisztességesen gyarapodni szinte lehetetlen.

Tehát spekulálni, ügyeskedni és fedezetlen hitelre épített vállalkozásból lehet. Ez a politika nem azokat támogatta, akik dolgoztak, hanem azokat, akik megpróbáltak gyors gyarapodási lehetőségeket kihasználni - mondta. Akik pedig dolgoztak, büntetést kaptak adórendszer, korrupció és bürokrácia formájában – fűzte hozzá.

Összegzésként kijelentette: mindennek az lett a következménye, hogy általában a munka státuszát az említett politika aláásta. Azonban a munka státuszának olyan mély leépülését, mint Magyarországon, sehol sem lehet tapasztalni – húzta alá. Ezért is nehéz most több százezer embert rávenni arra, hogy jövedelempótló támogatás helyett Start-munkaprogramon keresztül lépjen vissza a munka világába – tette hozzá.

----- Szolgálhatunk jó példákkal a válság kezeléséhez

Magyarország talán több reményt tud ma adni az embereknek, mint jó néhány európai állam. Elsősorban azért, mert úgy tűnik, hogy hazánk kifele jön a válságból, már ha azt az államadósság kontrollálhatatlan növekedéseként definiáljuk - fejtette ki a kormányfő. Magyarázatképp hozzátette: a 85 százalék környéki GDP-arányos államadósság környékéről még visszavezethető az ország a csökkenő államadósság pályájára.

Az Európai Unió hozzáállása is változott az elmúlt hónapokban – fogalmazott Orbán, hozzátéve: „mozgásba jöhet az EU hajója, már a hétvégén születhetnek fontos döntések”. Ezzel összefüggésben elmondta: nem hazánk fogja kivezetni az európai gazdasági közösséget a válságból, ugyanakkor szolgálhatunk jó példákkal a többi országnak a válság kezeléséhez.

Látszatmegoldásokkal az unió nem tud kikerülni ebből a gazdasági helyzetből. Hiszen van olyan helyzet, amikor egészen az alapokig kell leásni, és onnan kell új gazdasági struktúrákat építeni – fogalmazott Orbán. „Nem hiszem, hogy az EU úgy tudna kilábalni a válságból, hogy ne újítaná meg gazdasági politikáját radikálisan – mutatott rá. Közép-Európa lesz az európai növekedés motorja Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy a Lehman Brothers bedőlése előtti időszakban az európai gazdasági növekedés legnagyobb teljesítményű országai Közép-Európában voltak – mondta, hozzátéve: erre mi azért nem emlékszünk, mert akkor „nem tartoztunk a térséghez”.

Érdemes Közép-Európára hosszabb távon úgy tekinteni, hogy a térség lesz az unió legversenyképesebb régiója – jelentette ki, hozzátéve: a közép-európai gazdaságok meghatározó súllyal lesznek jelen, és a növekedésből ki fogják venni részüket. Ezért Magyarországnak azt a célt érdemes kitűznie, hogy a régión belül is a legkedvezőbb üzleti, gazdasági környezetet biztosító állam legyen 2014-re – hangsúlyozta. Soha nem látott politikai lehetőség kínálkozik e cél eléréséhez – fűzte hozzá.

Magyarázatképp kifejtette: a gyors versenyképesség-javuláshoz politikai stabilitás, és az abban kifejeződő összefogás szükséges. Hazánk ma az egyetlen olyan állam ebben a térségben, amely kétharmados többségű kormánnyal rendelkezik, ezért vállalkozhat történelmileg rövid idő alatt, történelmileg jelentős szerkezeti átalakításokra. Ezek között említette a miniszterelnök a nyugdíjkassza saját lábra állítását, ami hosszabb távon is zárt. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy saját bevételeiből tudja finanszírozni kiadásait.

A kormány jelenleg olyan változtatásokat hajt végre, melyek eredményeként az egészségügyi kassza is elindult azon az úton melynek végén önfenntartóvá válik – húzta alá. Elmondta, a versenyképességhez az is szükséges, hogy a családokat is kimentsék az adósságból. Olyan kitörési lehetőség persze biztosan nincs, amely egyöntetű tapsot váltana ki, csak vitatott megoldások léteznek, de majd a végén meglátjuk, az eredmény igazolja-e a választott módszert - mondta, hozzátéve, hogy az önkormányzatokat is ki kell menteni a devizaalapú eladósodottságból.

----- A biztosítási szektor fontos társadalmi értékeket is képvisel

A versenyképességhez a közoktatás és a felsőoktatás rendszerének radikális átalakítása is szükséges, mert rengeteg pénz költünk arra, hogy fiatalokat olyan dolgokra tanítunk, aminek semmilyen hasznát sem veszik a munkaerőpiacon. Elvált egymástól a képzés és a munkaerőpiaci igény. A kettőt közelíteni kell egymáshoz akkor is, ha ez csak viták árán lehetséges – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor tudatában van annak, hogy a biztosítási szektor elkeseredett és bizonytalan.

Elmondta azt is, hogy a biztosítási szakmának nehéz követnie, hogy milyen irányba halad a magyar gazdaságpolitika hajója, amely "nem egy európai uniós nagy, lomha tengerjáró, hanem egy gyorsnaszád". A kabinet ezért is nagyra tartja azt az áldozatot, melyet a biztosítási szektor vállalt a magyar gazdaság versenyképessé tételében.

A válságadók kapcsán emlékeztetett arra, hogy 2010 nyarán – kormányváltáskor - a magyar költségvetés tényleges hiánya 7,5 százalék volt, amit az év végére 4,2 százalékra sikerült csökkenteni, és a remények szerint ennél még jobb lesz a 2011-és és a 2012-es adat. A biztosítási szektor közreműködése nélkül ez nem lett volna lehetséges – fűzte hozzá.

A miniszterelnök szerint a biztosítási szektor fontos társadalmi értékeket is képvisel a modern gazdaság számára. A kormányfő példaként az öngondoskodást említette, mely egy nagyon fontos polgári erény. Egy hosszú távon növekedni akaró gazdaság nem lehet meg saját lábán álló, magabíró, saját jövőjéért személyes felelősséget viselő polgárok milliói nélkül.

A biztosítási üzletág ebbe az irányba próbálja befolyásolni és terelni az állampolgárokat – fogalmazott. A károsodott javak helyreállítása, a regenerálódás is több, mint egyszeri üzleti kérdés egy társadalom számára – fűzte hozzá.

----- A biztosítók nagyobb szerepet fognak játszani a nemzetgazdaságban

Orbán Viktor meggyőződése, hogy a válság utáni időkben a biztosítók nagyobb szerepet fognak játszani a nemzetgazdaságban, a pénzügyi szektoron belül erőeltolódás jöhet majd létre a pénzintézetek között. A kormányfő szerint a bankok esetében is vissza kell térni ahhoz, hogy elválasszák egymástól a klasszikus kereskedelmi és a kockázatos befektetési tevékenységet.

Amíg ezt nem tudjuk megtenni, addig újra és újra kitesszük magunkat az ilyen típusú válságnak. A bankszektoron belüli ilyesfajta változások lehetőséget kínálnának a biztosítási szektornak is – fűzte hozzá. Orbán Viktor kifejtette: a kormány elképzeléseiben kétpilléres biztosítási piac szerepel, melyet egy állami és egy erős magánláb jellemez.

A kormányfő szeretné, ha folytatódnának a konzultációk a biztosítási szektorral. Az üzleti biztosítókkal kötött nyugdíjbiztosítások ügyéről is érdemi tárgyalásokat kell folytatni – jelentette ki a miniszterelnök.