A Magyar Tudományos Akadémián elhangzott köszöntőjében Orbán Viktor elmondta, hogy noha a válság globalitását illetően lehetnek kétségeink, az „bizonyos, hogy súlypontja a nyugati világban van”. A válság mögött egy világgazdasági átrendeződés és a világpiac új térképe rajzolódik ki - húzta alá, hozzátéve, hogy ezeknek az éveknek a nyertesei a korábbi elmaradott, szegényebb országok. Ennek azonban - folytatta - katonapolitikai, diplomáciai és a tudományos életet érintő következményei is lehetnek.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a nagy világátrendeződés nyertesei között kiemelt helyen szerepel a tudomány, hiszen új tudományos központok, korábban ilyen tekintetben nem számottevő városok hatalmas egyetemei emelkednek fel - mondta. Ilyen léptékű átrendeződés békésen és háború nélkül a modern korban még nem ment végbe a világban.

Meggyőződésem - szögezte le a kormányfő -, hogy a béke megőrzése, a nagy átalakulási folymatok ellenőrzés alatt tartása és a politikai vezetések stabilitásának megerősítése mindannyiunk közös érdeke.

Orbán Viktor véleménye szerint kétfajta ember létezik: az egyik azt nézi, ami van, ami a másik azt, ami nincs. Az egyik ember a jelen problémáiba van bezárva, és a meglévő készletekből keresi a válaszokat. A másik abból indul ki - folytatta -, hogy a világ mindig több, mint amit éppen látunk és ismerünk belőle, tehát készen áll arra, hogy új kérdéseket tegyen fel és új válaszokat találjon.

A miniszterelnök aláhúzta, hogy ma a politikában elsősorban az utóbbi képességekkel rendelkező emberekre van szükség, de a tudomány lényegéhez tartozik keresni azt is, ami még nincs. A válságos időkben mindig megnő a jelentősége azoknak, akik ilyen szemmel fürkészik az életet - hangoztatta.

A válságról szólva elmondta, az nem más, mint az attól való félelem, hogy kifogytunk a lehetőségekből, nincs tudásunk és nincs erőnk az élet megszokott rendjének folytatásához. Ilyen időkben a gazdaság és politika képviselői is arra kényszerülnek, hogy azt kutassák, ami még nincs. Ezért hasznos az - tette hozzá -, ha eszmét cserélnek azokkal, akik a legjobbak ebben a világon, így ennek a fórumnak rendkívüli jelentősége van.

A kormányfő kifejtette: „azt látjuk magunk körül, hogy korábban megdönthetelennek hitt tabuk dőlnek meg, és a nyomukban megváltozik az emberek élete.” Szembe kell néznük azzal a ténnyel - hangsúlyozta -, hogy ha meg akarjuk oldani az előttünk álló időszak problémáit, akkor új, formabontó megoldásokat kell találnunk.

Megjegyezte: Magyarországon úgy látjuk, hogy a fejlett világ válságait sohasem a nyers erő és a kivárás oldotta meg, hanem bátor és cselekvő emberek sokasága. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy mindannyian ismerjük az élet egyszerű tényeit. Pár éve még száz ember kellett ahhoz, amit ma tíz is könnyen elvégez, több autó használja ugyanazt az autópályát, és már nem egy munkahelyen dolgozzuk le egész életünket.

Gyorsabban használjuk az erőforrásainkat, mint ahogy azok újratermelődnének, és adósak vagyunk a válasszal arra a kérdésre: hogyan tudunk enni adni és élethez méltó körülményeket biztosítani hétmilliárd embernek. Csupa megoldandó probléma - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök -, melyekre részben Önöknek kell választ adniuk.

Mi - fordult a fórum résztvevőihez a politikus - hiszünk az Önök válaszaiban, különösen itt, Közép-Európában. Kevés olyan hely van a világban, ahol a tudományos élet embereinek, a tudományos intézeteknek olyan magas lenne az elismertsége, mint Közép-Európában - mondta.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a Szovjetunió összeomlása és a diktatúra elmúlása nem fegyveres harc által történt, hanem a nyugati féltekén lezajlott gyors technológiai változás következtében. Minden válság magában hordja azt a lehetőséget, hogy a már idejét múlt világ szétesése teret nyit az újnak, ezért a politika is azokra függeszti a tekintetét, akik kutatják a még ismeretlen tartományokat - emelte ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ma is ilyen válságban vagyunk, ezért legjobban akkor tesszük a dolgunkat, ha az innováció lehetőségeit keressük és támogatjuk, vagyis befektetünk a jövőbe. Szent-Györgyi Albert szavait idézve a miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország egyik legsürgetőbb feladata az oktatási rendszer újragondolása, átszervezése.

Erre tanít minket Kína, Szingapúr és India példája is. Eközben a jelennel is foglalkoznunk kell - tette hozzá -, és bátorítanunk kell a gazdaság szereplőit, a kis- és nagyvállalkozásokat egyaránt, hogy merjenek kutatni, fejleszteni és nyitni az új megoldások felé. A miniszterelnök kitért arra is, hogy válság idején sokkal óvatosabban kell a kutatásra fordítható forrásokat elkölteni.

Azt viszont látni kell - fűzte hozzá -, hogy a legkevésbé szerencsés politika az, ha takarékodkodás címén nem fektetünk a jövőnkbe. Ezért minden olyan tudományos és vállalati kutatást is támogatnunk kell, amelytől valódi válaszokat remélhetünk, tehát Magyarország is kiemelten kezeli a kutatóegyetemek és az Akadémia életét - mondta.

A politikának, gazdaságnak és a tudománynak is észben kell tartania, hogy egyik sem lehet öncélú - hívta fel a figyelmet a kormányfő. Hozzátette, hogy a közös cél most nagyobb, mint korábban bármikor: az emberiséget veszteség nélkül és békében átvezetni egy új korszakba. Ehhez szükség van arra, hogy visszatérjünk a józan ész útjára és a civilizációkat átívelő közös értékeinkhez: a család, munka, rend, tisztelet kultúrájához - fogalmazott Orbán Viktor.

Beszédének zárásaként a miniszterelnök leszögezte: ha képesek leszünk közösen cselekedni, és kieresztjük a "tudományos szellemet a palackból", akkor egy új innovációs robbanás időszakát teremthetjük meg, békében léphetünk át az emberiség egy új korszakába, és reményt adhatunk civilizációnk egészének.