Semjén Zsolt együttműködésre törekvőnek és konstruktívnak nevezte a MÁÉRT ülését és bejelentette: megszületett a „Magyar nemzetpolitika. A nemzetpolitikai stratégia kerete” című dokumentum, amelynek legfontosabb üzenete, hogy amennyiben bármilyen szakpolitikai érdek kerül szembe a nemzetpolitika érdekeivel, akkor a nemzeti érdek az elsődleges.

A miniszterelnök-helyettes bejelentette azt is, hogy a magyarság valamennyi fontos szereplője aláírta a MÁÉRT zárónyilatkozatát, amely többek között üdvözli az egyszerűsített honosítás új szabályait és a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását.

Az aláírók egyetértenek a Magyar Kormány szándékával, hogy a támogatáspolitikában a normatív alapú, hosszú távra kiszámítható finanszírozást kívánja előtérbe állítani, és azzal is, hogy kidolgozzák a Kárpát-medencei fejlesztési stratégiát.

A dokumentum üdvözli a szerbiai kárpótlási törvény elleni magyar fellépést, valamint kifejezi, hogy a nemzetpolitikai törekvések prioritásának a különböző autonómiaformákat és önkormányzati modelleket tekinti. A zárónyilatkozat romániai, szlovákiai, ukrán és szlovéniai magyar ügyekben is állást foglal, valamint felhívja a figyelmet a 2011-12-ben zajló népszámlálások eredményeinek fontosságára.

Semjén Zsolt elmondta, a magyarországi pártok az ülésen hitet tettek amellett, hogy a magyar érdekeket képviselni fogják a nemzetközi pártpolitikai családjaikon belül is. A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy 50 millió forintos jogsegély-alapot is felállítanak azoknak a magyaroknak, akiknek hasonló segítségre van szükségük.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte az új stratégiai dokumentum létrejöttét, és reményét fejezte ki, hogy a gyakorlati megvalósítás is hasonlóan sikeres lesz. Elmondta: az új választójogi tervezet és a megújult MÁÉRT erősíti a bizalmat a nemzetrészek között, és a nemzetpolitika érdekeit szolgálja.

Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője beszédében megköszönte az anyaországnak és a Magyar Kormánynak, hogy nyolc szűk esztendő után változtatni akart és tudott a nemzetpolitikán, mint mondta: nemzetpolitikai rendszerváltást hozott a 2010-es magyarországi választás, és immár tudjuk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe beletartoznak a határon túli magyarok is.