Az elmúlt évek felelőtlen gazdaságpolitikájának fenntarthatatlansága miatt a közpénzügyi rendszerre vonatkozó jogszabályi garanciák kidolgozására van szükség, ezért készült el a Stabilitási törvény – fogalmazott Gíró-Szász András.

A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy az egyensúly megteremtéséhez ezen felül természetesen sok más körülmény – az államháztartási hiány kezelése, a foglalkoztatottság bővítése, illetve a növekedés beindítása - helyes működése is szükséges, ugyanakkor a stabilitás adhatja meg a szükséges biztonságot.

A Kormány által elfogadott, az ország pénzügyi stabilitásáról szóló sarkalatos törvényt ismertetve a nemzetgazdasági miniszter leszögezte: az a következő 10-20 esztendőt jelöli ki számunkra az államadósság elleni küzdelemben.

Hangsúlyozta, hogy a tervezet értelmében a bruttó hazai termék (GDP) növekedése esetén mindig csökkennie kell az államadósságnak. Ettől a szabálytól csak akkor van lehetőség eltérni, ha tartósan – legalább egy évig – szűkül a GDP.

A miniszter az unió legmodernebb államadósság-csökkentő lépésének nevezte a törvényt, mely – húzta alá – jóval szigorúbb, mint az eurózónában használatos egyhuszados szabály. Összegzésként elmondta, a tervek szerint 2015-ig az elfogadott konvergenciaprogram alapján az államadósság 65-70 százalékra csökken. 2020 környékén – fűzte hozzá – már 50 százalék körül lehet ez az arány, mely annak köszönhető, hogy 2016-tól lép majd életbe a Stabilitási törvény még szigorúbb szabályozása.

A miniszter a jelen pillanatban konzultációs fázisban tartó Növekedési Tervvel kapcsolatban kijelentette: fontossága abban áll, hogy államadósság-csökkentést csak megfelelő növekedés esetén lehet eszközölni. Kifejtette: mostani prognózisok szerint Magyarország jövő évi növekedése 0,5–1 százalék körüli lehet, ez akár fokozható is egy jó programmal.

A Növekedési Tervben éppen ezért – folytatta – meghatároztuk a gazdaság lehetséges kitörési pontjait, ezekhez pedig megfelelő intézményi hátteret és forrásokat is biztosítani fogunk. A terv alapvetéseiről elmondta, hogy a lehívható uniós forrásokat lehetőség szerint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) felé kell közvetíteni, és segíteni kell banki, illetve kormányzati forrásokból az önerő előteremtését is.

Matolcsy György kiemelte, hogy ennek érdekében tervezik a Magyar Fejlesztési Bank-csoport újabb, kétszer 60 milliárd forintos tőkeemelését is.

Megemlítette, hogy heti rendszerességgel tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével, akitől azt kéri, hogy lehetőség szerint segítse monetáris eszközökkel a növekedés beindítását. Ezzel kapcsolatban elmondta, természetesen csak olyan megoldásokat szorgalmaz, mely más tagországokban is bevett gyakorlat.

Újságírói kérdésre válaszolva a jelenleg is zajló IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban a gazdasági miniszter arról tájékoztatott, hogy nem új hitelforrásokat várunk a Nemzetközi Valutaalaptól, azokat ugyanis magunknak kell előteremtenünk. A megállapodás egyfajta biztonsági keretként szolgál majd – szögezte le.