Különleges alkalom az Osszárium megnyitása, mivel a csontoknak nem tesz jót, ha megemelkedik a hőmérséklet és páratartalom. A megfelelő klímát a föld alatti teremmel összeköttetésben lévő számítógéppel ellenőrzik folyamatosan. Az osszáriumot jelenlegi formájában 2000. augusztusában adták át és szentelték fel.

.

Az Osszárium megnyitásán Székesfehérvár városát Róth Péter alpolgármester képviselte, aki elmondta „Mi magyarok sajnos igen gyakran mostoha módon bánunk saját történelmünkkel. Gondolhatunk akár tudatos vagy tudattalan elhallgatásra, akár történelemhamisításra, akár idegen hatalmak által ránk kényszerített kényszer-felejtésre, sok mindenen keresztülmentünk már.

Itt, Fehérváron 1938-ban ez ellen kívántak tenni. A Romkert kialakításával azt üzenték nekünk, hogy ne hagyjátok elveszni közös múltunkat! Ez a ma itt élők küldetése! Erről a helyről úgy kell gondolkodnunk, hogy – megtartva a tudományos igényességet – meg tudjuk élni a szakralitást, és a fel tudjuk mutatni a nemzet történelmének dicsőséges és nagyszerű fejezeteit.”

.

Az első királysírra 1848-ban, árokásáskor bukkantak az egykori székesfehérvári bazilika területén. A kőszarkofágban fekvő csontokat III. Béla és felesége, Antiochiai Anna maradványaként azonosították, Pestre szállították, majd a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) altemplomában helyezték el.

Az elkövetkező évtizedek során előkerült emberi maradványok jó részét már nem sikerült azonosítani, össze is keveredtek. 1938-ban, az akkor kialakított romkert megnyitásakor a feltárások során talált emberi csontokat végül 85 ládában helyezték el az akkor kialakított közös sírboltban.

Fotó: Bácskai Gergely

1984-ben felnyitották a kamrát és a ládákat, s a maradványokat tudományos, antropológiai vizsgálatoknak vetették alá. Ugyan a munka majd’ két évtizeden át tartott, a sok elért eredmény mellett a csontok szétválogatása és végső azonosítása a jelenkor tudományos színvonalán nem történhetett meg.