Micsoda kérdés! Természetesen tengerparton, pálmafák között kifeszített függőágyban, jéghideg koktéllal a kezünkben, miközben egy szimpatikus fiatalember vagy hölgy nagy boldogan legyez minket a hőséget elűzendő. Pár méterre tőlünk morajlik a tenger, hófehér homok vakítja el a naplemente felé révedező szemet, s szívünk csordultig telik a nyugalom és a harmónia érzésével… Akinek pedig nem jut ki e jóból, annak íme néhány jó tanács.

Mivel nemrég harmadfokú hőségriadó lépett életbe, s mindenki fulladozott a forróságtól, aktuális annak átgondolása – a megvalósításról nem is beszélve -, hogy miként élhető túl a kánikula?

A magas hőmérséklet többféle veszélyt is rejt magában. Amit elsősorban tapasztalunk a munkahelyünkön (is), az a szellemi éberségünk csökkenése, koncentrációs képességünk romlása. A szellemi és a fizikai munka esetén egyaránt jellemző, hogy a nagy melegben nehezebben tudunk gondolkozni, mozdulatainkat összhangba hozni. Mivel nehéz ilyenkor összehangolni a mozgás ütemét és irányát, gyakran fordulnak elő balesetek és rosszullétek.

A munkavédelmi törvényben az alábbi áll:

„A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 Celsius-fok (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. (A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a plusz 4 Celsius-fokot, illetve zárt téri munkahelyen a plusz 10 Celsius-fokot nem éri el.)

Ha a munkahelyi klíma zárt téri és szabadtéri munkahelyen a 24 Celsius-fok (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 Celsius-fok hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.”

 A munkáltatók tehát kötelesek betartani az imént említett előírást, amely egyébként az ő érdekük is, hiszen kinek hiányzik egy munkahelyi baleset, vagy abból adódó esetleges per/perköltség, s a jogszabályok nem betartása miatti ügyvédek/jogászok fizetése és a bíróságra járkálás (nem beszélve a cég jó hírnevének romlásáról, a negatív PR-ról, mert a „szájhagyomány” nagy úr…).

A munkáltatói kötelességektől eltávolodva nézzük meg, mit tehetünk MI a kánikulában?

Jó megoldás a permetezés! Fogjunk egy üres szórófejes flakont – például amivel a virágainkat szoktuk spriccelgetni -, töltsük meg vízzel, tegyük be a hűtőbe, hogy jól lehűljön, majd jöhet is a frissítő permet a testünkre! Főként a nyakra, csuklóra, bokára, a könyék- és a térdhajlatra koncentráljunk, mert ott lehet hatékonyan kezdeni a hűtést.

Ha a szabadban vagyunk, és például edzünk, akkor futás, vitorlázás vagy akár kettlebell közben is hűsíthetjük magunkat. Én például ma a tanítványaimat meglepem egy kis „vízparti feeling-gel”: mivel a szabadban akarnak edzeni, felállítok két ventillátort, s a felkavart levegőhöz fújkodom a vizet a permetezőből. Így garantáltan jut mindenkire egy kis hideg víz. Ha a lakásunkban állítunk fel ventillátort, akkor jó tudni, hogy a hatását fokozza a készülék elé elhelyezett nagy tál jég!

Az edzés alatt persze inni is fog a „kemény mag” (aki ilyen időben is rászánja magát a vasak emelgetésére, lóbálására), ami természetesen nemcsak sport közben ajánlott! Arról már írtam egyszer, hogy miért fontos a megfelelő folyadék-utánpótlás.

Testünk optimális folyadékszintje függ az életkortól, a nemi hovatartozástól, az edzettségi állapottól is. A csecsemők testének például kb. a 70 százaléka víz. Ez az évek múlásával folyamatosan csökken. Fiatalkorban már csak 60-65 százalék körüli, idős korban pedig 50-55 százalékos. A megfelelő vízmennyiség elengedhetetlenül fontos az anyagcserében és a testhőmérséklet-szabályzásban is. A víz előfordul a vérplazmában (3-3,5 liter), a sejt közötti szövetekben (8 liter) és a sejteken belül (30 liter).

A test folyadéktartalma csökkenhet a vizelettermeléssel, verejtékezéssel. A dehidráció a korlátozott ivás vagy túlzott verejtékezés miatt következhet be. Súlyos esetben kiszáradáshoz is vezethet. A verejtékezés elsősorban a hőszabályozásért felelős. (Amire a kánikulában kiemelten figyelni kell.)

Testünk mindig jelez – a túlélésre játszva -, hogy mikor van szüksége vízre. Ilyenkor vagyunk szomjasak, csak nem mindig figyelünk a jelekre, és gyakran éhségként dekódoljuk. Tudatosan kell tehát ösztönözni magunkat arra, hogy elég vizet igyunk. Akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. A nagy forróságban kerülni kell a kávé, a tea és a koffeintartalmú üdítőitalok fogyasztását, mert ezek csökkentik testünk folyadékmegtartó képességét.

Azt bizonyára mindenki tudja, hogy nyáron ajánlatos laza, világos színű ruhákat viselnünk (gondolom, nem kell ecsetelnem, miért), és ha otthon vagyunk, nyugodtan dobjunk le magunkról mindent, s hanyagoljuk egy kicsit a keményebb fizikai munkát! Lazítsunk, pihenjünk, mert úgyse lenne erőnk (legalábbis tartósan) bútorok tologatására, nagy költözések lebonyolítására.

Anyukám minden reggel lehúzza a redőnyöket a házukban, így nem melegszik fel a lakás, és éjjel is (viszonylag) hűvösben szunyókálhat az ember. A betűző nap pár perc alatt szaunává alakíthatja át otthonunkat, ami nem épp ideális, amikor egyébként is 40 fokban szenvedünk. Akinek nincsen redőnye, az sötétítő függönyöket is használhat, vagy kívül elhelyezett árnyékolót. (A reluxa nem jó, mert a magába szívja a hőt és tovább melegszik tőle a lakás.) „Koleszos megoldás” az alufólia is az ablakra ragasztva.

Alváshoz jó minőségű, légáteresztő lepedőt és ágyneműt használjunk! A száz százalékos pamut nem luxus! Így nem fülledünk be. A melegben nyugodtan dobjuk félre a hálóinget is, hiszen sokkal kényelmesebb a „natúr alvás” (és egészségesebb is, de erről majd később egy külön cikket írok).

Jó tudni, hogy az elektromos berendezések is hőt termelnek működés közben. (És most nemcsak a konyhai sütőre gondolok, vagy a hajszárítóra.) Minimalizáljuk ezek használatát, s amire éppen nincsen szükségünk, azt áramtalanítsuk, mert a legtöbb gép még készenléti üzemmódban is bocsát ki valamennyi hőt magából.

Persze, akinek légkondija van, annak elég, ha beállítja a számára szükséges hőfokot és huzat, ventilátor-zaj, izzadás nélkül élvezheti a nyarat – a lakásban. Egy dologra viszont nagyon figyelni kell: a belső hőfok ne legyen több mint 8 fokkal alacsonyabb a kintinél, különben könnyen megfázhatunk!

A cikk első megjelenése:

http://fmc.hu/2017/08/03/hogyan-veszeljuk-at-a-kanikulat/