A Szentlélek katonatemetőt 1894-ben szentelte fel Grempserger István belvárosi plébános. Egyforma betonkeresztekkel ellátott sírokban helyezték itt végső nyugalomra az első világháborúban elesett katonákat, majd a második világégés során Székesfehérvár környékén elesett hősöket. A sírkertet 1991-ben – a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség, Székesfehérvár városa és Balsay István akkori polgármester közreműködésével - újították fel. Június 1-jén Göncz Árpád köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett avatta fel, míg ökumenikus szertartás keretében szentelték be a muzulmán, az izraelita, a baptista, az evangélikus, a református és a katolikus egyházfők.
A Honvédelmi Minisztérium, Székesfehérvár Önkormányzata és a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség méltósággal és kegyelettel teli, ünnepi eseményen emlékezett meg a Szentlélek temető átadásának és beszentelésének 25. évfordulójáról. Az eseményen részt vettek azok a német katonák is, akik a szövetség szervezésében érkeztek múlt héten Székesfehérvárra és magyar honvédekkel együtt végeztek karbantartási munkálatokat a temetőben.  

Az eseményen a német, majd a magyar Himnusz elhangzását követően Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere mondott köszöntőt. Elhangzott, hogy az elesett katonát, legyen bármilyen nemzetségű is, harcoljon a jó, vagy a rossz oldalon, el kell temetni, sírját meg kell jelölni és azt gondozni kell nemzedékről nemzedékre időtlen időkig. „Ez a temető egy szép temető, akárhányszor elautózom mellette, ide fordítom a fejem. A fejfák rendje, a vakítóan fehér kövek nem csupán esztétikailag szépek, de megadják a nemzeti egyenesség, büszkeség, magabiztosság érzését. Hiszen a nemzetek, mint ahogy az egyén is, a fájdalmaikból építkezhetnek, fejlődhetnek, nem a sikereikből.  A XX. század jócskán hozzátett történelmi fájdalmainkhoz. Volt erőnk elengedni, továbblépni, fejlődni belőle, de nem felejteni. Ez a temető a maga csendes erejével ezen az úton segít bennünket, élőket.” – zárta szavait az alpolgármester.

Dr. Heinz-Peter Behr, a Németországi Szövetségi Köztársaság nagykövete elismeréssel szólt a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség és a magyar döntéshozók, partnerek közös erőfeszítéseiről, melyet a katonatemetők létrehozásáért tettek. Hangsúlyozta: „Bár a sírok nem tudnak beszélni, mégis több üzenetet hordoznak magukban, mint gondolnánk. Sok mindent szimbolizálnak és éppen a háborús, vagy katonai sírok komoly figyelmeztetést jelentenek a jövőre vonatkozóan. Arra emlékeztetnek bennünket, hogy mivel tartozunk azoknak, akik itt vannak eltemetve, függetlenül a nemzetiségüktől. Ezek a sírok figyelmeztetnek bennünket arra a felelősségünkre, hogy mindent megtegyünk a békés jövőbeni együttélés érdekében, hisz a béke fenntartása állandó erőfeszítéseket igényel ugyanúgy, mint ahogy ennek a német-magyar katonatemetőnek is állandó gondozásra van szüksége.”

Johannes Schmalzl, a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség Baden-Württemberg tartományi elnöke arról szólt, hogy a Szentlélek temetőt az elsők között nyitotta meg a Volksbund Magyarországon a vasfüggöny lebontását követően, Kelet-Európában az első volt. Mint fogalmazott, a katonatemetőkben végzett munka ébren tartja emlékezetünket. „Mára csak a katonatemetők a konkrét tanúi azoknak az időknek, amelyek borzalmas következményekkel jártak modern háborúk formájában népeinkre, azaz halottak ezreit, sebesültek millióit és mérhetetlen szenvedést hagyva maguk után. Ezeknek a temetőknek a jelentősége, hogy a háborúk borzalmai bemutatásának egyetlen hiteles tanúi. Ezért szervezünk már évek óta ifjúsági munkacsoportokat, hogy tudatosítsunk a fiatalokban, a béke ugyanúgy nem magától értetődő, mint a demokratikus államrend és az emberi jogok tiszteletben tartása. Mindezek megőrzése aktív fellépést igényel, nem utolsósorban az Európai Uniótól is, ami átszövi mindennapjainkat.”

Ugyancsak lerótta a kegyeletét a sírkertben nyugvó hősök előtt Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, aki a katonák elvesztését követő gyászról beszélt. „A 20. század két rettenetes világháborújában városunkban és megyénkben elesett és eltemetett katonák végső nyughelyén a történelmi emlékezet felidézi a halálukat követő gyászt. Anyák siratták őket, özvegyek és árvák hiába remélték hazatértüket. A hazát, szülőföldjüket védték, vagy idegen érdekek, idegen eszmék küldték harcba őket, hogy idegen földön, ellenségként essenek el…emberek voltak, katonák, akik „elhulltak a harcokon, áldozatául a setét viharnak.” A honvédelmi miniszterhelyettes idézte Szophoklész gondolatát, mely szerint a halott katona nem ellenség többé. Ennek az örök törvénynek engedelmeskedve különféle nemzetek katonáinak földi maradványait helyezték el a Szentlélek temetőben.  

Egyházi énekek és katonai zenedarabok is elhangzottak az eseményen, amely ökumenikus imádsággal és koszorúzással zárult.

A program késő délután a Hiemer-házban rendezett ünnepi fogadással folytatódott, ahol elismerések átadására került sor.
A honvédelem ügye érdekében huzamos időn át végzett munkájáért honvédelmi miniszteri elismerésben részesült és a Magyar Hadisírgondozásért Kitüntető Címet kapta Robert Zaka, a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség referatúra vezetője. A szövetség Albert Schweitzer-díjat adományozott Poklosi Péternek, a Magyar Hadisírgondozó Szövetség elnökének, aki döntő szerepet játszott és játszik mai is a Szentlélek temető létrehozásában, gondozásában. Ugyancsak elismerték Brumbauer István munkáját, aki szintén a kezdetektől dolgozott a sírkert kialakításán és hosszú ideig annak gondnoka volt. A szervezet tiszteletplakettet adományozott Székesfehérvár Önkormányzatának az elmúlt 25 éves együttműködésért.

Az esemény Balsay István köszöntőjével zárult. Székesfehérvár egykori polgármestere hangsúlyozta: a több mint ezeréves, sokat szenvedett város, Székesfehérvár mindig készen állt a megújulásra, a katonák emlékének megőrzésére, sírjaik gondozására. Elmondta: „Európa szívében mi magyarok, akkor számíthatunk Doberdonál, Isonzónál, Przemyśl majd Urivnál, Scsucsjénél, Tordánál, Gyergyószentmiklósnál, és az összes európai hadszíntéren elesettek méltó végső nyughely kialakítására és a főhajtásra, ha méltóképpen rendezzük hazánk területén elesett katonák, mártírok és áldozatok sírjait, emlékhelyeit…. A hősöknek szóló tisztelgésben üzenjük az emberiségnek, hogy legyen béke a sírok felett, legyen vége az öldöklésnek, a katonasírok legyenek a béke prédikátorai!”