A Shanghai Múzeum, a Xuzhou Múzeum és a Chengdu Régészeti Intézet, valamint a Móra Ferenc Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Back&Rosta Kft. közreműködésével január vége óta látogatható a Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában az Ókori Kína kincsei kiállítás. A tárlat olyan, a Krisztus előtt közel 200 évvel ezelőtt használt tárgyakat mutat be, mint a folyadék- és bortartó edények, díszek, evőeszközök, valamint olyan agyagszobrok, melyek a temetkezési rituálékhoz korabeli manufaktúrákban készültek.

Haraszti Zsigmond, a Szent István Király Múzeum múzeumpedagógusa szerdán délután tartott tárlatvezetést a kiállításon, aki kiemelte, hogy egy különleges tárlat részesei lehetünk. „Egy teljesen új világ nyílik meg ezen a kiállításon a nézők előtt. Mind fizikai térben, mind időben, mind kultúrában hatalmas távolságra lévő korszakba enged betekintést a tárlat.” Elmondta, hogy ugyan nagy a távolság, mégis érdekes a kapocs a kínai és a magyar nép között. A kínai nép ugyanis testvérként tekint a magyarokra, a feltételezett hun vérvonal okán. További érdekesség, hogy általánosságban véve a kínai társadalomban sokkal fontosabb a család és a közösség, mint az egyéni előrehaladás, éppen ezért erős kötődéssel tekintenek az itt is látható 2000 évvel ezelőtti emlékekre.

Az Ókori Kína kincsei kiállítás több témát mutat be. Az életmód, a temetkezés és túlvilág, a hit, valamint a barbárok is előkerülnek a kiállítási tárgyak és tájékoztatók segítségével. A tárlat egyik legkülönlegesebb darabja az 1460 darabból álló jádepáncél. A Kínai Népköztársaság előírásai szerint az állam egyidőben, egyszerre csak egyetlen, jádekőből készült, évezredes, a császári temetkezések során használt páncélt enged ki az országhatáron túlra külföldi múzeumoknak. Ez a páncél most Székesfehérváron látható.

A kínai kultúrában a jádepáncélok fontossága a magyar kultúra koronázási ékszereihez hasonlítható – fogalmazott Haraszti Zsigmond, aki a tárgyak kutatásának körülményeire is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint, a közösségi és családi kötődés miatt a kínaiak különleges figyelemmel tekintenek akár a 2000 évvel ezelőtti sírokra is, így azokat jellemzően csak komoly előkészítés után lehet feltárni, a tárgyakat pedig sok esetben el sem mozdítják a helyszínről.

Ezeket a tárgyakat ugyanis azért temették az elhunytak mellé, hogy hitük szerint a túlvilágon is hasznukat vehessék. A társadalom különböző rétegei, különböző tárgyakat temettek az elhunytak mellé, de rendszeresen készítettek szobrokat is az elhunytakról. A császárok és előkelőségek akár több méter magas agyagszobrokkal tisztelegtek, míg a szegényebb réteg papírmaséból készült alkotásokkal emlékezett.

A tárlaton több mint 100 tárgy látható. Haraszti Zsigmond múzeumpedagógus tájékoztatása szerint a jövőben a közönségigényhez igazodva szeretnének tárlatvezetéseket és múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartani az Ókori Kína kincsei kiállításon. A következő március 27-én, szerdán 17.00 órakor kezdődő tárlatvezetésre március 26-án, délig lehet jelentkezni a Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címen.

A tárlatot hétfőtől vasárnapig 10 és 18 óra között látogathatják az érdeklődők, egészen június 28-ig. Részletes információk a múzeum honlapján, a www.szikm.hu oldalon olvashatóak.