Mérhetetlen csalódottság volt úrrá a fehérvári öltözőben a Ljubljanában elveszített mérkőzés után, ám csapatunk másodedzője, Énekes Lajos mégis megpróbálta higgadtan, tárgyilagosan értékelni a negyeddöntő utolsó felvonásában látottakat.

 

- Sajnos, a kiállítások megpecsételték a sorsunkat, ezeket a szituációkat nem sikerült túlélnünk – magyarázta a kiváló szakember. – A Ljubljana egész egyszerűen jobban végrehajtotta azt a feladatot, ami a továbbjutáshoz kellett, s ezzel nyerni tudtak a negyeddöntő hatodik összecsapásán. Talán nagyobb volt a szívük… Érdekes, hogy a párharc során rendre ők voltak nehezebb helyzetben, mégis jobban oldották meg a feladatot, mint mi. Az utolsó találkozón mindig a lehető legrosszabbkor kaptuk a kiállításokat, s csak egy hajszál választott el bennünket a lelki fölénytől – ami sok mindent megváltoztatott volna. Az egész sorozatban azt éreztem, hogy hullámvasúton ülünk, aminek az elején jól ment a játék, rengeteg gólt lőttünk, de ez már akkor veszélyes volt ránk nézve, s visszafelé sült el. A két, nagyarányú győzelmünk között megfogtak minket egy szoros meccsen, s ez valahol már blokkolta a fejeket, kezeket, s utána már kevésbé voltunk hatékonyak. A csapatunkból sok ember sokat dolgozott, ám a feladatot mégsem sikerült megoldanunk.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."