Igazi családi programra, élő történelem órára hívták a szervezők a családokat, érdeklődőket a hétvégén Pákozdra a Katonai Emlékparkba, ahol nem csupán az elmúlt több mint másfél évszázad hősi magyar katonai emlékeit, hanem az élőben bemutatott katonai gyakorlatokat és érdekes haditechnikát is megszemlélhettek a látogatók.

 

Valódi családbarát programmal csalogatták a vendégeket az 1848 csatahely emlék obelixének környezetébe a Pákozdi Katonai Emlékparkba, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör és a Székesfehérvári Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény szervezésében.

 

A bátrabbak bizonyára ki is látogattak, mert az esős és borongós, szeles idő bizonyára sokaknak kedvét vette a programtól. Az emlékpark állandó kiállító pontjain túl izgalmas program várt azokra a vállalkozó kedvű emberekre, akik ellátogattak a parkba. A sokszínű forgatagról a Magyar Tartalékosok Szövetségének, a füzéri Magyar Királyi 10. Honvéd Határvadász Hagyományőrző Zászlóalj és a Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezred Hagyományőrző tagjai gondoskodtak.

 

A XX. századi háborús emlékhelyek pontjánál korhű második világháborús honvéd egyenruhát viselő fiatalok elevenítettek fel a lövészárok gyakorlatokat, egy-egy frontszakasz pillanatait, és a parancskiadások formáját. Az eső elől katonai ponyvák alá menekülő látogatók megtekintették a frontkatonák közelharc elemeit, a kézi és fegyvertusa gyakorlatokat, a melyet a hagyományőrzők ismételtek az újabb és újabb látogató csoportok számára.

 

A számos látnivaló közepette az ismeretek gyarapítására is lehetőség nyílt. Látogatásunk idején számunkra az egyik legérdekesebb élményt Jásdi Balázs hagyományőrző főhadnagy, a Magyar Tartalékosok Szövetsége tagjának bemutatója jelentette, aki egy 7 és fél centiméteres Škoda hegyiágyú érdekességeit magyarázta el a közönségének: a szerkezetet több darabra szétszedve eredetileg hét málhás állat szállította. Állatok vitték a szükséges lőszereket is ládákba csomagolva, egy ládában három lőszer fért el.

 

Ezeket osztott lőszereknek is nevezték ugyanis – magyarázta el hallgatóságának Jásdi Balázs -, katona eleink a lövedéket, vagyis a tarackot külön tárolták a lőpor töltettől. Ez utóbbit gondosan kiadagolták a tüzérek számára a lőtávolságtól függően. A ránézésre is több száz kilós ágyúról megtudtuk, hogy hosszabb távolságra lófogattal szállították, kisebb távra pedig maguk a katonák tolták.

 

- Az ágyú hatótávolsága nyolc kilométeres, azaz a szomszédos Velencei-tavat minden gond nélkül át tudnánk lőni - mondta a tartalékos főhadnagy. A maga korában különlegesnek számító eszközt Győrben állították elő 1917-ben a cseh Škoda gyár licensze alapján, s a Magyar Királyi Honvédség használta 1915 és 1945 között. Később modernizálták és rugózó kerekekkel látták el. A fél világ használta. Kontinensünkön az orosz, román, az olasz, és a német hadsereg alkalmazta, de még a Dél-amerikai harcokban is bevetették.

 

A második világháborúra már elavultnak számított. Pirotechnikai eszköz segítségével illusztrálták a katonák, milyen fülsüketítő hangot képes kiadni tüzeléskor az ágyú. És akkor még a romboló erejéről nem is beszéltünk Akinek kedve támadt egy kis utazásra a környéken, egy kényelmes, jól karban tartott, a két világháború között készült Citroën autóban helyet foglalva róhatott néhány kört.

 

S hogy kézzel fogható eredményei is maradjon a napnak, a Katonafotók szolgáltatás keretében - némi digitális trükk segítségével - világháborús kori magyar katonacsoportok mundérjában is megörökítésre kerülhetett néhány látogató. Aki az eső miatt távol maradt, bizony szegényebb lett egy katonai élménnyel.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."