Szentháromság vasárnapja van. Misterium misteriorum, a titkok titka. Éppen ezért erről nagyon nehéz beszélni, prédikálni. Nem is kívánom a teológia tételeit elmondani, helyette inkább a szentek nyomában haladva azt igyekszem megmutatni, hogy az egyes isteni személyeknek milyen tulajdonságaik vannak. Ezzel sokkal közelebb jutunk e magasztos témához.

 

1./ Az Atyának tulajdonítjuk a kezdést. Ő az alfa; minden létezés elindítója. Ő aki teremt: a látható és láthatatlan világot. Számunkra sokkal több a láthatatlan, mint a látható. Nem látunk a sejtek titkaiba, az atomok belső szerkezetébe. Sőt magunknak is titok vagyunk.

 

Az Atya a titkok titka. – És mit szabad ma kérnem az Atyától? Hogy én is legyek a kezdet. Merjek új világot alkotni! Merjünk belevágni olyanba, ami még nem volt. Legyünk kezdők, mint az Atya.

 

2./ A Fiúnak tulajdonítjuk a megváltást. Mi lenne velünk a megváltó nélkül? Jézus óta megváltozott a földön minden. 2000 évvel ezelőtt valaki belépett a történelembe, hogy megmutassa nekünk az Isten belső világát. Jézus az igazi „röntgenszemű”.

 

Ő az aki lát: „én csak azt mondom, amit látok.” Mit kérhetünk ma a Fiútól? Azt, amire Ő oly kényesen vigyázott egész életében:”Atyám, ne az én, hanem a Te akaratod teljesüljön.” Merjünk „megváltók” lenni családban, a ránk bízottak életében.

 

3./ A Szentléleknek tulajdonítjuk a pünkösdi tüzet, az apostolok lendületét. Ő a nagy vállalkozó, a nagy „beruházó”. Merem használni a mai kifejezéseket: Ő a „külföldi befektető”: a kegyelmet adja és várja az együtt-működést.

 

Ő a feltaláló, a szentek formálója, a tételek zseniális egységben tartója, a szintézisek alkotója. Ő a nagy dirigáló és programozó: minden kornak megadja a kódját. És mit kérhetünk ma a Szentlélektől?

 

Hogy tanítson meg minket szeretni, mert Ő az Atya és a Fiú nagy „átölelője”, a Primo Amore. Szentlélek Úristen, taníts minket szeretni!