Habár az egészségpénztár kártya terhére vásárolt termékek körét a gyógyszerek vezetik, a tagok közül többen, rendszeresen vesznek igénybe magánfinanszírozású egészségügyi ellátást – derült ki a Szinapszis Kft. kutatásából, melyet a cég az OTP Egészségpénztár felkéréséből végzett a pénzintézet tagjai között.

 

-----Egészségpénztári tagság = magasabb szintű egészségügyi ellátás

 

A témához kapcsolódó attitűdök vizsgálata alapján érdemes megjegyezni, hogy az egészségpénztár tagok percepcionálisan is összekapcsolják a tagságot a magasabb szintű egészségügyi ellátással, hiszen háromnegyedük érzi úgy, hogy befizetéseik révén lehetőségük nyílik az emeltebb, minőségi ellátás igénybevételére is. Havi gyakorisággal mérve a megkérdezett egészségpénztári tagok több mint 40 százaléka szokott igénybe venni költségtérítéses egészségügyi szolgáltatásokat, és jellemzőbb ennek előfordulása a nők, fiatalabbak, felsősokú végzettséggel és magasabb jövedelemmel rendelkezők, valamint a budapestiek és községben élők körében.

 

 

A költségtérítéses vizsgálatokat rendszeresen igénybe vevőket leginkább a magasabb szintű ellátás elérhetőségének lehetősége motiválja, de második helyen említik a várólisták elkerülésének előnyét is. A kutatás rámutatott, hogy a magánszolgáltatókhoz forduló OTP Egészségpénztár tagok közel ötven százaléka véli úgy, szívesebben fizet előre ismert nagyságú összeget egy egészségügyi szolgáltatásért, mint hálapénzt. A megkérdezett tagok 48 százalékát az motiválja a fizetős szolgáltatások igénybevétele során, hogy így kiszámítható, fix összegű a díjszabás.

 

A középkorú tagokat elsősorban a rugalmasabb rendelés, a várólisták elkerülése ösztönzi a költségtérítéses formák igénybevételére, míg a legfiatalabbakat a magas szintű kiszolgálás. A paraszolvencia „kifehérítése” minden korosztály számára fontos, míg a budapesti lakosok valamivel magasabb arányban emelték ki. A kártya terhére igénybe vett fizetős egészségügyi szolgáltatások sorát a fogászat vezeti, amelyért - néhány kivételtől eltekintve - már szinte minden tag fizetett számlája terhére.

 

A népszerűségi lista második helyén a szemészet (70%) áll, de sokan vesznek igénybe ilyen módon nőgyógyászati (26%) vagy bőrgyógyászati (24%) vizsgálatokat is. A felmérésből egyébként kiderül, hogy mindössze az egészségpénztár tagok fele van tisztában azzal, hogy az ügyfelek önállóan is kezdeményezhetik a pénzintézet és orvos közötti szerződéses kapcsolat kialakítását.

 

Ez a lehetőség abban az esetben lehet különösen kedvező az ügyfél számára, ha a pénztártag által preferált orvosnak egyelőre nincs ilyen kapcsolata a kérdéses intézménnyel, viszont a tag a jövőben számlája terhére szeretné kiegyenlíteni az igénybe vett egészségügyi szolgáltatást.

 

 

Az OTP Egészségpénztár tagjai körében mért eredmények elemzésének egy másik dimenzióját jelenti, ha azokat általános lakossági eredményekkel vetjük össze. A Szinapszis Kft. 2011-ben hasonló kutatási módszerrel, hasonló demográfiai jellemzőkkel bíró célcsoporton több alkalommal végzett megkérdezéseket, amelyek célja a laikusok havi szintű, egészségügyi költési szokásainak vizsgálata volt.

 

Ezen felmérések alapján az általános lakosság körében átlagosan 15-20 százalék körül alakul a magánorvosi ellátást rendszeresen igénybe vevők aránya, amelyhez viszonyítva az egészségpénztár tagok körében mért (korábbiakban említett) több mint 40 százalék mintegy kétszeres arányt mutat! Jelentős különbség van az ilyen módon kifizetett összeg nagyságában is, amely a pénztártagok körében havonta átlagosan 5.200 forint, míg a teljes lakosságon belül közel 15.000 forint körül alakul. Mindez részben arra is enged következtetni, hogy a kártya terhére az egészségpénztár tagok jellemzően gyakrabban és kisebb összegű szolgáltatásokat vesznek inkább igénybe.

 

(Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy egyéb, nem a kártya terhére történő magánellátást nem vesznek még igénybe a tagok, de az jól látható, hogy inkább az alacsonyabb összegű kifizetések jelennek ilyen módon meg.)

 

A pénztári tagok egyébként patikában is gyakrabban fordulnak meg, mint az átlag lakosság, hiszen 35 százalékuk havonta többször, további 38 százalékuk havonta egyszer biztosan betér, míg a hasonló korú, átlagos lakosság körében ezek az arányok rendre 12 és 27 százalék. További érdekesség, hogy ez utóbbi célcsoportban a nők és férfiak patikába járási gyakorisága jelentősen eltér (a hölgyek javára), ezzel szemben a pénztártagok esetén kiegyenlített a nemek aránya, a tagsággal rendelkező urak is közel hasonló arányban fordulnak meg a gyógyszertárban, mint hölgytársaik.

 

Az egészségpénztári tagsággal járó előnyök érzékelését egyébként az is mutatja, hogy az ügyfelek közel 70 százaléka várhatóan akkor is fizetné (önerőből) a hozzájárulást, ha azt munkáltatója megszüntetné.

 

A felmérést a Szinapszis Kft. készítette 2012 júniusában, online kérdőíves módszerrel, az OTP Egészségpénztári tagjai körében. A mintaszám 409 fő, a résztvevők átlagos életkora 43 év. A minta nem reprezentatív, régió és településtípus szerinti összetétele vegyes. A kitöltők között a nők aránya valamivel magasabb, iskolázottságukat tekintve pedig főként közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A válaszadók körében egyenlő arányban oszlanak meg a tagok abból a szempontból, hogy befizetéseiket önállóan vagy munkáltatóval közösen finanszírozzák illetve kizárólag a munkáltatótól kapják.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."