Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
A KRISZTUSI PEDAGÓGIA Nyomtatás E-mail
Írta: Barlay Ö. Szabolcs   
2013. február 11.

Image Egyértelmű, hogy a mai vasánap evangéliuma Péter apostol körül forog. Akkor válik érdekfeszítővé az egész, ha Péter helyébe magamat helyezem, hiszen, amit Jézus Péter hitének megerősítéséért tesz, azt mindannyiunkkal ugyanígy megteszi.

 
Mi most már tudjuk, hogy miért volt Jézus számára oly fontos Péter. Tudjuk, hogy őt szemelte ki az apostoli csoport, sőt az egész megszületendő egyház vezetőjévé:”Legeltesd bárányaimat”. Hogy mekkora művészet a pedagógia, Jézus magatartásából, stílusából láthatjuk. Leheletszerű finomsággal, nagy tapintattal nyúl Péter lelkéhez: megkéri, hogy beszállhat-e a bárkájába?
 
Ezzel nemcsak próbára teszi Péter segítőkészségét, hanem lehetőséget ad, hogy önmagát adja át neki, Az Isten nem erőszakoskodik, csak kopog lelkünk ajtaján.-Amikor Péter készségesen átadja csónakját, Jézus újabb kéréssel fordul hozzá: vigyél kissé beljebb a parttól. Péter ezt is azonnal megteszi, mert Jézust mindenekfelett tiszteli és szereti. Néhány órával később Péter alázatának és engedelmességének próbatételére kerül sor.
 
Itt valóban igen nagy, szinte teljesíthetetlen feladat elé állítja tanítványát, aki a víznek, halfogásnak szakembere és mestere. És hogy ezt még jobban érzékelni tudjuk, jegyezzük meg, hogy fényes nappal igazi halász nem veti ki a hálóját.
 
Megdöbbentő, hogy Jézus épp ezt kéri Pétertől: „vesd ki a hálót” Mindkettőjüknek, Jézusnak, de különösen Péternek igen nagy szüksége van, hogy tisztán lássák egymás viszonyát.
 
Az öreg halász tesz is egy megjegyzést, nem akarja, hogy kinevessék a többiek. Mégis úgy dönt, hogy teljesíti barátja, mestere kérését:”A te kedvedért kivetem a hálót”.
 
Erre a mindenre kész bizalomra válaszol Jézus a csodával: bár fényes nappal van, hűségedért életed legnagyobb halfogását produkálom neked. Itt valóban csak egy aktus hiányzik még, de Péter ezt is megteszi: teljes megsemmisülését azzal mutatja ki, hogy bárkájában leborul Jézus előtt.
 
Uram, hiszem, tudom, hogy velem is nap nap után ugyanazt teszed, mint a Téged mindennél jobban szerető Simon, Jónás fiával, a Te Pétereddel, az első „pápával”
 
< Előző   Következő >