2007. január 1-jén megalakult a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága, amely a megszűnő MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, az MH Híradó és Informatikai Parancsnokság, az MH Műveletirányító Központ, és az MH Egészségügyi Parancsnokság meghatározott feladatrendszerének átvételével jött létre.

A székhelye azóta is Székesfehérváron van. Gyakran hallani a közbeszédben, hogy Székesfehérvár katonaváros, és komoly hagyományai vannak a település életében a katonai identitásnak.

A Kutatóintézet arra volt kíváncsi, hogy a fehérvári lakosok mit gondolnak a Magyar Honvédségről, mennyire tartják fontos intézménynek, mit gondolnak arról, hogy az önkormányzat illetve a helyi sajtó összességében mennyit foglalkozik a honvédséggel, illetve a médiumok milyen képet sugároznak róla.

Az Echo adatfelvételére 2012. szeptember 21. és október 4. között került sor, a kérdezőbiztosok véletlenszerűen kiválasztott 500 fő 18 év feletti magyar állampolgárral készítettek interjút, személyesen, standard kérdőívek segítségével. A felmérésből kiderült, hogy a fehérvári felnőtt lakosság 46 százaléka szerint nagyon vagy inkább fontos Székesfehérvár életében a Magyar Honvédség, 23 százalékuk szerint inkább nem fontos, 17 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem fontos intézmény a város életében.

Arra a kérdésre, hogy miért gondolják fontosnak, vagy kevésbé fontosnak a Magyar Honvédséget Székesfehérvár életében, többféle válasz érkezett. Többen úgy vélik, hogy fontos, hisz a városban található a Magyar Honvédség egyik országos központja, ezen felül munkahelyet ad, segít a rendőrségnek, biztonságérzetet nyújt, valamint a történelem része is, hagyománya van a városban.

Kritikák is megfogalmazódtak, többek szerint csak a pénzt emészti fel, mivel már nincs sorozás, így jelentősége és szerepe sincs a városban. A válaszadók 51 százaléka egyetért azzal a véleménnyel, hogy fontos, hogy az önkormányzat kiemelt figyelmet fordítson a katonákra Fehérváron. A lakosok több mint fele szerint a helyi önkormányzat összességében megfelelő mértékben foglalkozik a Honvédséggel, csupán 2 százalékuk szerint túl sokat, illetve 17 százalékuk véleménye alapján túl kevés figyelmet kapnak a városban élő katonák.

A helyi sajtó, rádió, televízió a lakosság több mint fele szerint megfelelő mértékben foglalkozik a Magyar Honvédséggel, 24 százalékuk szerint túl keveset. Ezek a beszámolók, tudósítások a válaszadók közel harmada szerint a valóságnak megfelelő képet adnak, 21 százalékuk szerint annál kedvezőbbet, 11 százalékuk szerint annál kedvezőtlenebb képet adnak, és 13 százalékuk szerint pedig van, amelyik kedvezőbb, van, amelyik kedvezőtlenebb képet fest a hadseregről.

Összességében elmondható, hogy a székesfehérvári lakosság nagy része fontosnak tartja a Magyar Honvédség jelenlétét a városban, az önkormányzat, és a helyi sajtó pedig helyén kezeli a kérdést. A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2012. szeptemberében Magyarországon amelynek során 823 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg az intézet.

Ennek egyik fontos eredményei, hogy a szakfeladatokat koordináló Honvédelmi Minisztérium munkájával a választópolgárok 6 százaléka teljesen elégedett, 19 százaléka jó, 38 százaléka közepes minősítést adott a tárcának. A kutatás alapján a Magyar Honvédség legfontosabb erősségei a nemzetközi műveletekben való részvételben mutathatók ki, ezen aktivitást 20 százalék jelesre, további 35 százalék jóra értékelte.

Ezt követi a honvédség megjelenése a magyar társadalomban és a magyar katonák fegyelme, melyet a lakosok 10 százaléka jelesre, 32 százaléka jóra értékelte, egyötödnyi bizonytalan válaszadó mellett.

A legtöbb kritika a felszereltséget érte , itt a negatív választ adók aránya meghaladta a pozitívan nyilatkozókét, míg a többség közepesre minősítette a helyzetet. A Századvég országos kutatásából az is kiderült, hogy a magyar lakosok egyötöde szerint nagyon, további 39 százalékuk szerint inkább fontos, hogy a magyar közgondolkodásban erősebben jelenjen meg a honvédelem ügye.

Az embereknek Magyarországon a Magyar Honvédségéről elsősorban a hazaszeret fogalma és a sorkatonaság élménye jut eszükbe, ezt követi a honvédség külföldi szerepvállalása.