Petényi Katalin, a film társrendezője, forgatókönyvírója számolt be újságíróknak arról, hogy már a 70-es évektől kezdve nagy figyelemmel követte az erdélyi magyarság sorsát, titkokban juttattak ki számukra szépirodalmi könyveket, Bibliákat. Utazásaik során kerültek kapcsolatba plébánosokkal, református lelkészekkel, tanítókkal és parasztemberekkel.

 

A ceausescu-i falurombolás idején, 1988-ban a szigorú ellenőrzések ellenére sikerült átjutniuk Romániába, ahol kamerájukkal felvételt rögzítettek az erdélyiek mindennapjairól. Amikor azt hitték, sikerült végre a Securitate eszén túljárniuk, akkor vitte el őket néhány napra a kommunista állam titkosrendőrsége.

 

- Számomra az indíttatáshoz hozzájárult, a Magyar Televízió Panoráma külpolitikai magazinjának 1989-es felvétele, amely Tőkés László temesvári lelkész megpróbáltatásait, elkötelezettségét mutatta be – mondta el Petényi Katalin, majd arról is beszélt, hogy ennek hatására kezdtek a kutatómunkához.

 

Új filmjük közvetlen előzményének számít a „Hitvallók és ügynökök” című alkotás, amellyel lényegében a Magyarországon megvalósult kommunizmus „látleletét” készítették el. Kezdeti szakaszban Gyöngyössy Imre filmrendezővel dolgozott, aki azonban 1994- ben elhunyt. Petényi Katalin személyes élményét megosztotta az újságírókkal: még egészen fiatalon találkozott az önkényuralom igazságtalanságaival, és egyben a helytállással, a hit erejével, amely későbbi életére jelentős hatást gyakorolt.

 

- A játékfilmes elemek alkalmazása leginkább kényszerűségnek számított, hiszen a filmben bemutatott dokumentumok, történelmi események, drámai kihallgatások, kínzások és a megsemmisítő táborok légkörét nem is lehetett másképpen ábrázolni filmes módon, egyúttal képileg is átélhetővé tenni – ezeket már Kabay Barna filmrendező, producer mondta el, hozzátéve, hogy több mint két évig kutattak bukaresti archívumokban, dolgozott történész csoport Erdélyben és Magyarországon annak érdekében, hogy eddig sosem látott dokumentumokat, új információkat gyűjtsenek össze Románia kommunista korszakából. A film fő ereje abban rejlik -fogalmazott az alkotó -, hogy olyan új és aktuális forrásokra épül, amelyek még a filmeseket is meglepte.

 

Tőkés László református püspök, Európai Parlamenti képviselő Ézsaiás próféta szavait idézte, aki ítéletes kritikáját olyan világban fogalmazta meg, amikor a jót rossznak mondják, a rosszat jónak, világosságot sötétségnek, a sötétséget pedig világosságnak.

 

Felidézte nagyváradi püspök elődje, Papp László emlékét, aki ügynökként vezette egyházát, amíg kicsivel „odébb”, szinte egy időben Közép -Erdélyben Márton Áron hitvallóként végezte szolgálatát. A katolikus püspök neve fogalommá vált Tőkés László ifjú korában, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tabunak számított még nevének említése is.

 

Gyakran idézték róla, hogy kiállt az üldözött zsidóság mellett, de azt mélyen elhallgatták felőle, hogy kiállt a magyarság oldalán. Mára Erdély számára példaértékű az emléke – hangsúlyozta a református püspök. A Párizsi Békeszerződés 1947-es aláírása előtt az RMDSZ, akkori elődje, a Magyar Népi Szövetség Százas Intézőbizottsága három ellenszavazat mellett megszavazta Erdély visszacsatolását Romániához.

 

Az igazságtalan béke megelőzése érdekében Márton Áron élére állt annak a mozgalomnak, amely memorandumot intézett a párizsi tanácskozás szereplőihez, kitartva Észak-Erdély Magyarország mellett való megmaradásához.

 

- Mindezzel a püspök példát mutatott – hangsúlyozta Tőkés László, rámutatva, hogy szükséges helyzetekben és időben Isten elhívott szolgáinak sem szabad hallgatnia. „Mutatis mutandis” - ezt egész Európára alkalmazhatjuk – fejtette ki-, ugyanis Nyugat-Európa szekuláris istentelensége semmivel sem jobb, mint az ateista ideológián alapuló istentelenség. A képviselő egyúttal köszöntötte Székesfehérvárt, megemlékezve arról, hogy egykori koronázóváros 2013-ban ünnepli Szent István Emlékévét.

 

- Az előtt az igazság előtt szeretnék most fejet hajtani, amely fontos volt Szent István királynak, s az igazság kimondásával évtizedeken át megannyi gyalázatot elhordozó Prohászka püspöknek, s amelyről Krisztus azt mondta: az igazság szabaddá tesz benneteket – mondta a filmvetítés kezdete előtt a Szent István Művelődési ház zsúfolásig megtelt dísztermében Dr. Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke.

 

Beszédében arról szólt, azért jöttek egybe, hogy a kommunizmus áldozatai előtt hajtsanak fejet, tisztelve azokat, akinek szenvedése, hősies kiállása, életüket is kockára tévő bátorsága elvezett oda, hogy mégis csak változott a világ rendje.

 

- Ha látjuk az igazságot, akkor képesek leszünk elkerülni, hogy engedjük magukat befolyásolni, a jelentős pénzekkel támogatott reklámfogásoktól, hanem kezdjünk el építeni egy jobb világot – emlékeztetett a püspök.

 

A több mint 100 perces megrázó erejű filmet a hallgatóság először döbbent csenddel fogadta, majd kitörő tapssal köszönte meg. A művelődési házban egyúttal a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Fejér Megyei Szervezetének kiállítását is megtekinthették a látogatók.

 

A tárlaton a kommunista korszak idejéből, valamint a rendszerváltás utáni Magyarország emlékeiből származó fényképtárlat anyaga kap hangsúlyt.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."