Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Zenés áhítattal emlékeztek a virágvasárnapra a Budai úti református templomban Nyomtatás E-mail
Írta: Szűcs Gábor   
2013. április 03.

Image Ne Jézus passióját lássuk a virágvasárnapban, hanem egy olyan ünnepet, amelyben Isten Jézus Krisztust királyunkká tette. S ezért okunk van a hálaadásra – ezen gondolatokat fogalmazták meg a Budai úti templomban a nagyhetet megelőző vasárnapi zenés rendezvényen. Az ünnepi hangulatot méltóképpen szolgálta a helyőrségi zenekar műsora és Juhász Illés, a Vörösmarty Színház művészének a bibliai üzenet megértését segítő felolvasása.

 
- A zene a lélek nyelve. Amíg a beszéd az értelmünkre hat, addig a zene a lelkünkre gyakorol jótékony hatást. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg hagyományos virágvasárnapi zenés áhítatot a Budai úti református templomban dr. Oláh Emil alezredes, esperes.
 
A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsokságának református tábori lelkésze azzal folytatta, a rendezvény helyszíne is jelentős hatással van lelkiállapotunkra. E hármas egységnek lehetnek tanúi mindazok, akik ellátogattak Isten házába koncertet hallgatni Berze János lelkipásztor áhítatában az Ézsaiás próféta könyvének 43. fejezetének versei alapján szólt hallgatóságához.
 
Elmondta: vannak, akik számára a múlt bizonyára keserű emlékeket idéz fel, visszatekinteni régmúlt időkre azonban olyan cselekedet, amelyet önkéntelenül is megteszünk. Sajnos jellemző ránk – fogalmazott -, hogy vagy a múltba révedünk, vagy a jövőtől kezdünk el félni, mondván, vajon mit tartogathat számunkra?
 
Napjainkban szinte minden bizonytalan. Jelenünket ne bénítsa meg a múltunk - ezt üzeni Ézsaiás számunkra. - Bizalommal tekintsünk előre, a jövőbe- erre biztat bennünket is az ige. Egy zenés áhítat is kiáltásnak számít, szólam az Úrhoz – hangsúlyozta Berze János.
 
Amint sok más ünnepünk alkalmával, talán most is az fenyeget bennünket, hogy úgy emlékezünk vissza, mintha a veszteségek, a gyász, a szenvedések napja lenne a mai. Azonban mi már visszaemlékező gyülekezet vagyunk, azaz, meg tudjuk adni a jelentését az elmúlt eseményeknek – emlékeztetett a lelkipásztor, aki azt is hangsúlyozta, ezért semmiképen ne úgy tekintsünk vissza a virágvasárnapra, mint Jézus passiójának kezdetére.
 
Sokkal inkább olyan ünnepet lássunk meg benne, amelyben Istent Jézus Krisztust királyunkká, az egyház fejévé tette. Ezért van okunk örvendezni. Végezetül elmondta, hogy az ige arra szólítja hallgatóságát, hogy álljon lélekben Jézus mellé, járjon együtt vele, hiszen ő a feltámadás és az élet, s aki hisz benne, ha meghal is, élni fog.
 
A rendezvény további részében a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar szolgálata következett. Ruff Tamás százados vezényletével lélekemelő muzsikát szólaltattak meg a katonazenészek.
 
Felcsendült Andrew Loyd Webber, Verdi, Vivaldi, Dvořák, Ennio Morricone, Frank Erickson és Edward Elgar műveiből is egy-egy csodálatos részlet. Juhász Illés színművész tolmácsolásában pedig János apostol evangéliumának, az Apostolok Cselekedeteinek és a páli levelek egy-egy hangsúlyos szakasza is megelevenedett.
 
- Megfigyelhettük az egész előadás során, hogy a muzsika és a szó figyelt egymásra, azaz egyikük sem akart uralkodni – mondta Somogyi László lelkipásztor, hozzátéve, nagyszerű volt az a visszafogottság, amely templomivá, keresztyénné és egyben áhítatossá tette az alkalmat, amely jóval gazdagabb volt, mint egy koncert,
 
Az ünnepségen Domján László vezérőrnagy, a Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, Dr. Révész Gyula, a 43. Nagy Sándor József Híradó - és Vezetéstámogató Ezred parancsnoka, Dr. Huszál Pál, a Magyarországi Református Egyház Főgondnoka, a társegyházak és Székesfehérvár önkormányzata is képviseltette magát.
 
< Előző   Következő >