Csak a felújítók 15%-a fordul szakemberhez

Az Energiaklub felmérése szerint a tulajdonosok 24%-a tervezi 3 éven belül épülete energetikai korszerűsítését, 15% pedig már 1 éven belül megteszi ezt. A felújítók 50% szigetelni fog, de mindössze 15%-uk fordul információért szakemberhez, a többség (47%) interneten tájékozódik. Nekik nyújt segítséget a "Tévhitek és tények a szigetelésről" kiadvány, mely a 15 leggyakoribb energiahatékonysági tévhittel kapcsolatban ad szakértői tanácsot az ingatlantulajdonosoknak.

  "Megfelelő energiahatékonysági beruházással, elsősorban pedig az épületek szigetelésével 30-40%-kal is csökkenthető az energiafogyasztás, ha a tulajdonosok megfelelő minőségben és szakértővel végeztetik el a beruházást" - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. "Ebben nyújt segítséget az általunk szerkesztett online kiadvány, amiben a legfontosabb energiahatékonysági fejlesztésekkel kapcsolatos tényekről informáljuk a lakosságot. Célunk, hogy az épületek tervezett és megvalósuló energiahatékonysága azonos legyen" - tette hozzá a szakember.

A szakemberek által megválaszolt tévhitek három területet érintenek: az energiahatékonyságot általában, a komplex felújítást, valamint a szigetelést.

 

Energiahatékonysági tévhitek: Minden hatékony, ami megújuló?

Az energiahatékonysággal kapcsolatos egyik leggyakoribb tévhit a lakosság körében az, hogy az épületek energetikai korszerűsítése a megújuló energiaforrások használatát jelenti. A kiadvány fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy azokat az ingatlanokat nevezzük energetikai szempontból korszerűnek, amelyek ugyanolyan komfortérzet mellett jelentősen kevesebb energiát használnak el, mint más ingatlanok. Ezt a fejlesztést olyan beruházásokkal lehet elérni, mint a nyílászáró csere, szigetelés vagy fűtéskorszerűsítés, amelyek költsége már néhány év alatt megtérül a rezsiszámlában.

 

Tévhitek a komplex felújítással kapcsolatban: De mégis mivel kezdjük?

A dokumentum második része abban ad tanácsot az energiahatékonysági felújítást végzőknek, hogy a munkát milyen sorrendben érdemes elkezdeniük. A szakértők rámutatnak arra, hogy az első lépés minden esetben az energia, a meleg benntartása legyen, vagyis addig ne cseréljünk például kazánt, amíg az ablakok nem szigeteltek. A nyílászárók korszerűsítését követően már nyugodtan belevághatunk a homlokzat vagy a tető szigetelésébe, ám fontos kiemelt figyelmet szentelni annak, hogy csak a megfelelő minőségi paraméterekkel bíró szigetelőanyagokat építtessük be. Gyakori hiba ugyanis, hogy a kivitelezés során, a költségcsökkentés érdekében, a megrendelő gyengébb hatásfokúra cseréli a szakember által betervezett szigetelést, így a felújítás nem hozza majd a kívánt energia-megtakarítást.

 

Szigeteléssel kapcsolatos tévhitek: A tetőt vagy a falat?

Szakértők külön részt szenteltek a szigeteléssel kapcsolatos tévhitek eloszlatására, illetve szakszerű magyarázatára. E témakörben szakértők rávilágítanak arra, hogy az ingatlan szigetelését célszerű a tető, illetve a födém szigetelésével kezdeni, mert az felelős a ház hőveszteségének 20-25%-áért és ez vitelezhető ki a legköltséghatékonyabban. A kiadvány segítséget nyújt a szigetelést tervezőknek a megfelelő minőségű szigetelőanyag kiválasztásában is, ahol a szigetelőanyag R-értéke, vagyis a hővezetési ellenállás sokkal jobban mutatja az anyag minőségét, hőtartó képességét, mint a vastagság. A megfelelő szigetelőanyag önmagában persze még nem elég a szigetelés kivitelezéséhez. A szakértők tanácsai abban is iránymutatást adnak az ingatlantulajdonosoknak, hogy szigetelést rendszerben, vagyis a ragasztót, a szigetelőanyagot, az üveghálót és a vakolatot egy gyártó, rendszerben ajánlott termékeit választva szerezzék be, az optimális hőszigetelési eredmény elérése érdekében.