Lenyűgöző színpadi játék, nagyszabású tömegjelenetek, korszerű videófal és kameratechnika. Kétségtelenül látványos produkciónak ígérkeznek az augusztus közepén bemutatásra kerülő István király megkoronázását felelevenítő szakrális játék. Augusztus első szombatján nyilvános próbát tartottak a Vörösmarty Színházban.

 

Igazi csapatmunkának köszönhetően áll színpadra az augusztusi Koronázási Ünnepi Játékok csúcspontjának számító, első István koronázási ünnepsége. Mindezt Dr. Szikora János színházigazgató a nagyszabásúnak és maga nemében hazánkban egyedülállónak mondható produkció rendezője állapította meg szombaton a Vörösmarty Színházban.

 

A széksorokat ezúttal nem a közönség töltötte meg, hanem a történelmi játék leendő szereplői, továbbá táncosok, muzsikusok, statiszták. Telt ház volt.

 

 

Szikora János a megvalósulásért felelős operatív csapatának főszervezőjeként Igaz Krisztinát nevezte meg. A marketing ügyeket Békési Rita intézi, műszakvezetője Gerler Tibor, a sajó- és internetes munkákkal pedig egy ifjú hölgyet, Gyöngyösi Tímeát bízta meg. A dramaturgiát és a szöveg könyvet Matúz Jánossal közösen alkották, a csodálatos díszleteket Szendrényi Éva álmodta meg. A jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a zeneszerző Horváth Károly.  A szertartásmester, azaz egyfajta korabeli konferanszié szerepében Mihályi Győzőt láthatjuk.

 

A rendező két asszisztense Németh Mariann és Mészáros Pál. Bemutatta még az ügyelő munkatársakat és Weil Szilva súgót. A produkció megvalósításában tűzzsonglőrök, az Alba Regia Táncegyüttes művészei, egy 30 fős gyermekkórus, egy felnőtt kórus, és egy olvasó kórus vesz részt. A papok és a királyi kíséretet megjelenítő statisztákkal több, mint 200 fő szerepel a koronázási játékban.

 

Ezt követően a színpadra szólították a színművészeket is. Az államalapító uralkodót Varju Kálmán alakítja, Tordy Géza, Kossuth-díjas színész, a Nemzet Színésze Asztrik esztergomi koronázó érsekket formálja meg. Szerpapjai Trokán Péter és Lábodi Ádám lesznek, utóbbi művész halaszthatatlan ügyei miatt most nem tudott bemutatkozni.

 

Szikora János felelevenítette, hogy korábbi, szegedi Bánk Bán című előadása is csupán megközelítette a mostani szereplőlétszámot. Jelenlegi bemutatója eddigi pályája legnagyobb munkájának számít. Felhívta a figyelmet: a próbák hosszúak és rendkívül fárasztóak lesznek, de másfél hét múlva valamennyi szereplő számára körvonalazódni fog a darab üzenete, s látható lesz, eddigi munkájuk nem hiábavaló.

 

„Képesnek kell lennünk közvetíteni a koronázás különleges történelmi szertartásjátékának üzenetét – ez hazánkban eddig egyedülállónak számít” - fogalmazott. Különleges üzenetről van szó, hiszen azon az eredeti helyen, egy emlékhelyen játszanak, ahol egykor valóban a koronázási szertartás zajlott le évszázadokon át.

 

Nem csupán a színészi játék lesz a tervek szerint grandiózus, de számos korszerű és rendhagyónak számító technika is szerepet kap. A Nagyboldogasszony bazilika tornyait „megelevenítő” díszletekre mozgatható videofalat szerelnek, amelyre mintegy élő közvetítésként a koronázó érsek és a király közötti apró gesztusokat, cselekményeket vetítik ki. Mindezt nyomon követhetővé teszi a távolabb helyet foglaló nézők számára.

 

A technika segítségével a darab szakrális üzenete érzelmileg még befogadhatóbbá válik a közönség számára. Színpadtér elejére elhelyezett hatalmas korona abroncs a történet során többször felemelkedik, majd földet ér, a csúcsára kamerát rögzítenek.

 

Nagy teljesítményű fényszórók „jóvoltából” a korona tetején látható kereszt impozáns fényárban tündököl majd. Szikora János felelevenítette, a középkori ember számára egyértelmű volt, amelyet a modern ember mára sajnos elfeledett: a hatalom csak Istentől származhat. Ezen gondolatok alapján az egyház, mint „közvetítő” ruházta át a hatalmat egy földi halandóra, az uralkodó számára.

 

Ezt a ceremóniát nevezik királlyá koronázásnak, az uralkodó felkenésének. Jelképeinek számít a gyűrű (szövetség az egyházzal, annak építésére és támogatására), a kard (az egyház és a keresztény világ védelme), és a dárda (mint a joghatalom). Mindezek a szimbólumok a darabban is megjelennek. A rendező nem kívánta a készülő történelmi játékot ért kritikákat válasz nélkül hagyni. Szerinte a Romkert nem azonos egy temetővel, vagyis a színpadtér bár a királysírokra épül, a sírok üresek, hiszen az uralkodók földi maradványai jóval távolabb, az osszáriumban nyugszanak, így azokat semmiképpen sem háborgatják.

 

- Székesfehérváron új virtuális történelmi panteon épül, amelynek első köveit – reményeink szerint -, a szakrális játékkal helyezik majd le – mondta a direktor. Mindezeken túl még több számos látványelemmel, tűzijátékkal speciális hang - és fénytechnikával gazdagított produkció tárul majd a látogatók szeme elé a 80 – 90 perces játék során.

 

S hogy milyen lenyűgöző alkotás készül, a kíváncsi látogatók maguk is belepillantást nyerhetnek, ha hétköznap a próbák idején az emlékhelyhez látogatnak.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."