Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap
Két fehérvárival ikszeltünk a csehek ellen Nyomtatás E-mail
Írta: Mátay Balázs   
2013. augusztus 15.

Image Régen volt már a magyar labdarúgó válogatott kezdőcsapatának tagja egy mérkőzésen két Videoton játékos, most a szinte újonc Kovács István és a rutinos Juhász Roland személyében megadatott ez a külön öröm a fehérvári szurkolóknak. A csehek elleni felkészülési találkozó 1-1-es döntetlenre végződött Budapesten a Puskás Ferenc Stadionban, de a mutatott játék a sorsdöntőnek tűnő szeptemberi, romániai vb-selejtező előtt mindennek értékelhető volt, csak jónak nem.

 
Az első félidőben a mieink alig jelentettek veszélyt Drobny kapus portájára, mindössze egy halovány Dzsudzsák kísérletet és egy kezezés miatt jogosnak tűnő büntető elmaradását jegyezhettük fel, míg a másik oldalon Bogdán Ádám kétszer is hatalmasat védve óvta meg kapunkat a góltól, miközben -a 23. percben- ő is tehetetlennek bizonyult, amikor Kozák nagy magányában bevette a kapunkat. Jellemző nemzeti együttesünk védekezésére, hogy az esetnél a gólszerzőt 3 méterre a kapunktól nem egy magyar, hanem egy cseh játékostársa zavarta, a teljes hazai védősor lemaradt, mint a borravaló, olyan rosszul helyezkedett mindenki.
 
Az első játékrészt követően nem került könnyű helyzetben Egervári Sándor, nagyon nehéz volt ugyanis eldöntenie, kiket cseréljen le, ugyanis Bogdán kapuson, valamint a legalább időnként elfogadható teljesítményt nyújtó Dzsudzsákon, Szalain és -nagy jóindulattal- Kádáron kívül nem akadt olyan futballistánk aki ne érett volna meg a cserére.
 
Végül a szinte észrevehetetlen Pintér mellett éppen a Videotonos Kovács István helyett küldte pályára a szövetségi kapitány Bödét és Hajnalt. Kis Kokó mentségére szóljon, hogy még rutintalan válogatott mezben, nincs összecsiszolódva a többiekkel, ugyanakkor volt nála több gyengébb produkciós is az első 45 percben, ráadásul Egervári nem a szokott posztján, hanem amolyan "árnyékcenterként", Szalai mögött játszatta, persze, hogy kissé idegenül mozgott ott, nem tudta a Vidiben megszokott lendületes produkcióját adni.
 
A második játékrészben aztán már a mieink is mutattak valamit, legalábbis támadásban, mert a védelmünk továbbra is kényelmes átjáróház volta csehek számára. A félidő elején Vanczák fejese a felső lécen csattant, majd Dzsudszák lőtt kevéssel mellé 20 méterről.
 
A másik oldalon aztán kimaradt az "évezred" helyzete: megint bolondá tették védelmünket a csehek, így Jirácek 3 lépésre a gólvonaltól teljesen üresen kapott egy lapos átadást, de sikerült neki az, amit szándékosan is nagyon nehéz kivitelezni, azaz fölé-mellé durrantott! Sokáig fogják még ezt mutogatni a különböző tévécsatornák összefoglalóiban...
 
Mindenesetre ez nekünk nagyon jól jött, mivel nem sokkal később, az 57. percben Vanczák tört be a vendégek 16-osára, ahol Kadlec ellökte, így ezt már befújta a sok nagy meccsen edződött játékvezető, Howard Webb. A büntetőt Dzsudzsák váltotta gólra a jobb kapufa segítségével, a labda onnan pattant a másik sarokba. Mázli, de néha ez is kell. A hajrában Koman és a legvégén Guzmics szerezhette volna meg a győzelmet nekünk, de nem találtak be, miként a másik oldalon a szintén nagy ziccerben hibázó Kadlec és Vanek sem, így maradt az 1-1-es döntetlen, amely összességében inkább ránk nézve hízelgő.
 
A románok ellen szeptember 6-án ennél jóval hatékonyabb védekezés kell Bukarestben, különben el is búcsúzhatunk vb-pótselejtezős álmainktól annak ellenére, hogy nagy riválisunk is pocsék formát mutat mostanság, ők is 1-1-et játszottak a szlovákokkal felkészülési meccsen, a közönség pedig a szövetségi kapitányuk ellen tüntetett, nincs tehát nagy nyugalom feléjük. A két Vidi játékos közül Kovács produkciójáról már esett szó, Juhászéról nem.
 
Az Anderlechttől nyáron végleg megszerzett rutinos védő visszakapta csapatkapitányi karszalagját a válogatottban, időnként jól helyezkedett, jól lépett közbe, s voltak kecsegtető előretörései támadásban, de összességében ő is néha csak nyomozta a labdát, ha a cseh támadók lendületből ránk jöttek és a szélen mögénk kerültek.
 
Mindenesetre Juhász végre ismét 90 percig a pályán volt a nemzeti tizenegyben, egyre jobban játékba lendül, ami kétségtelenül pozitívum. Sokéves rutinjára és tudására feltétlenül szüksége van a magyar válogatottnak.
Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >