Az ünnepélyes megnyitón a Primavera Vegyeskar énekelt, majd Jamamoto Tadamicsi budapesti japán nagykövet köszöntötte a kiállításmegnyitó résztvevőit.

 

A nagykövet beszédében kiemelte, hogy Japánban Wagner Nándor legnépszerűbb alkotása a Filozófiai kert, amelynek talapzatán az „Egymás jobb megértéséért” felirat szerepel. Jamamoto Tadamicsi arra emlékeztetett, hogy Wagner Nándor szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket, ezért lehet a magyar alkotó művészete a béke üzenete.

 

Brájer Éva alpolgármester köszönetet mondott a Szent István Király Múzeumnak a kiállítás megszervezéséért. Kiemelte, hogy Wagner Nándor szobrai egy izgalmas alkotói életút sodró szenvedélyű alkotásai. Székesfehérvár alpolgármestere reményét fejezte ki, hogy a kiállítás felkelti az országos figyelmet is és a városon kívülről is sokan jönnek majd el, hogy megtekintsék a tárlatot.

 

 

 

A tárlatot Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg, aki elmondta, hogy Wagner Nándor esetében az egyik legkülönösebb sorsú magyar művésszel állunk szemben. Nagyváradon született 1922-ben, tanulmányait ugyanott kezdte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult szobrászatot és festészetet. A második világháború szétzilálta tanulmányait és sorsát, de visszatért Budapestre, ott kezdte építeni pályáját, egészen 1956-ig.

 

Az ötvenes években számos pályázaton vett részt, rendszeresen szerepelt kiállításokon, de belekeveredett 1956 forrongásába mint aktív művész, és végül emigrálni kényszerült. Svédországba került, mintegy tíz évre ott telepedett le. Itt dolgozta ki, világméretekben is az elsők között a krómacél felhasználását a szobrászatban, nemcsak a krómacél lemez, hanem az öntött krómacél alkalmazását.

 

"Wagner Nándor 1950-ig kiállítás-rendezőként dolgozott Székesfehérváron, az ő tervei alapján valósult meg a Székesfehérvári Múzeum régészettörténeti és természettudományi állandó kiállítása, ami a kor legkorszerűbb és legjelentősebb ilyen állandó kiállítása volt. A Fitz Jenőhöz fűződő barátságnak köszönhető, hogy ezek a művek Svédországba távozása után Székesfehérvárra kerülhettek" — mondta Wehner Tibor.

 

 

 

A hatvanas években a múzeum raktárát át kellett helyezni egy bérház pincéjébe, amelyet azonban hatalmas csőrepedés rongált meg, szinte végzetesen, a múzeum számos alkotása megsemmisült. Wagner Nándort is arról értesítették, hogy a teljes átmenekített állomány odaveszett, csupán három nagyméretű szobra maradt épen. Néhány évvel ezelőtt azonban a múzeum egyik eldugott sarkából több mint negyven kisplasztika került elő. Kiderült, hogy csak a papír alapú vázlatok semmisültek meg a csőtörésben.

 

"Így került napvilágra egy évtizedekig elzárt múzeumi raktárból negyvennél több szobor, amely teljesen pontos képet ad a művész és a magyar szobrászélet ötvenes évekbeli munkásságáról. Most egy kiállítás keretében mutathatjuk be azt a székesfehérvári Wagner-szoborleletet, amely eddig mindenki előtt teljesen ismeretlen volt" — tette hozzá Wehner Tibor.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."