Nemrég megjelent a Polgárdiban élő nyugalmazott pedagógus és költő, Pásztohy Domokos hatodik verseskötete a Vörösmarty Társaság gondozásában. Az Árnyak fölé című könyv az elmúlt két évben született költeményeket tartalmazza. A rendkívül elegáns kiadvány tervezője Neményi László, aki a nemrég elhunyt M. Tóth István egyik alkotását használta fel a borítóhoz.

A szép külső pedig összhangban van a legújabb Pásztory-versekkel, amelyekkel az alkotó a tőle megszokott hangon szól olvasóihoz: dacol a divattal, s kitart a hagyományos, erkölcsös értékrendek mellett.  

Az ajánló szövegben szerényen „néptanítónak” nevezi magát, méghozzá sajátos értelemben. Azt jelzi vele, hogy a népi írók állnak közel hozzá (Németh László, Veres Péter, Sinka István), akikről egy korábbi kötetében már megemlékezett.

A költő értékrendjének alapját a keresztyén hit képezi, a református kultúrkörhöz való tartozás, amely már a kötetnyitó Kitartó küldetés című versében is megjelenik: „A Megbocsátó kegyelme rajtam:/megtisztulok az újra-csodán.” Ugyanitt kesereg afölött is, hogy „A kereszténység okiratát/beváltotta már euróra.” (Mármint Európa), s a 100 éve született Ormos Gerőben, az írótársban is azt láttatja, egykori lakása a Pirosalma utcában a „keresztény értékek gyűjtőhelye” volt.

Fotó: Temesvári Márta

Ám nyitottságát, toleranciáját jelzi a vers befejezése is: „… és Dávid-csillagok vakították/a menekülők gyászos menetét/a Fehérváron átvivő keresztutakon.”

Persze, nemcsak a gyászos emlékek táplálják Pásztohy Domokos líráját, hanem a gyermekkor és ifjú éveinek pillanatai is. Az idős költő, tanár, férj, apa és nagyapa több versében is elmereng a múlton, amely középpontjában ott a család. Nyitottságát mutatja a Hálaadás háborúban is, amelyet így fejez be: „Imádsághoz térdepeltünk:/katolikus, kálvinista./Szóba került Kaszap Pista,/Te Deumot énekeltünk.”

A hála és a szerénység egyébként is emberi és művészi tulajdonsága Pásztohy Domokosnak.

Meghitten emlékezik vissza művésztársaira: M. Tóth Istvánra, a zenetanár König Károlyra, valamint Hitvallás című ciklusában megidézi Fejes Ádám lelkészt is: „Paplakod templom volt énnekem:/ott hangzott imám és énekem,/s kinyílt a lélek zárt világa.”

Ennek a kinyíló léleknek a fontosságát hirdeti Pásztohy Domokos új verseskötete jézusi szeretet és szelídség nevében.