Az újságíró szereti, ha a cikkéhez hozzászólnak az olvasók. Legyen az pozitív vagy negatív kritika, esetleg plusz információk feltárása - ez utóbbit óhajtják leginkább a tájékozottabbá válni vágyó zsurnaliszták. Egyik olvasónk, Sz. László Erika levélben fordult hozzánk, hogy osszuk meg Önökkel gondolatait az öreghegyi gyülekezet „volt” lelkészének, ifj. László Tibor „lefokozása” kapcsán – amit ő jogtalannak, sőt: „becsületsértőnek” érez. S mivel a sajtó kötelessége a kétoldalú tájékoztatás – levelét közöljük is.

Sz. László Erika levele:

Íme röviden az igazság:

Ifj. László Tibor második évtizede végzi hűségesen és becsületesen papi munkáját a Székesfehérvári Református Gyülekezet papjaként. Ez alatt felépíttetett egy templomot, s építette azt saját kezével is, ha kellett, ellentétben más szolgatársaival. Összegyűjtött hozzá egy jelentős gyülekezetet is. Most, akik nem dolgoztak benne, csak a munka késleltetésén , jelentkeznek, hogy ÁTKÖLTÖZNÉNEK A SZÉP TEMPLOMBA!!!!!!!!!!

A Budai úti gyülekezet-rész jó részt szélnek ment! Nem hallgatnak olyan papokat, akik bort isznak, s vizet prédikálnak! A város hivatalos orgánumai pedig vagy hallgatnak, vagy féligazságokat közölnek! Pedig tudják, mi az igazság! De lojálisak a mindenkori hivatalos egyházi véleményhez, mert az így törvényes!

Az igazság az, hogy koholt vád alapján, bizonyíték nélkül ítélték el Ifj. László Tibort, aki az egyház esperesénél bejelentett , de az egyháztól független alapítvány kuratóriumi elnökeként kért és kapott a várostól támogatást ahhoz, hogy az alapítvány által, az egyház javára felajánlandó Budai úti lelkészlakás felújítására fordítsa azt, amit ő, saját munkáját is beleértve, el is készíttetett.

A Székesfehérvári Református Gyülekezet vezető lelkésze ebben az intervallumban a Széchenyi utcai épületekhez nem kért, s így nem is kaphatott városi támogatást. Ha kért volna, bizonyára kapott volna, mert a város, ha tehette, pártállásra való tekintet nélkül, mindig szorított az egyháznak pénzt! Lehet mondani, hogy jelentősen! Nem a hívek építették a Budai úti templomot sem, mint hangoztatják némelyek, hanem csak részben, s rengeteg adomány van benne, amit ifj. László Tibor koldult össze innen- onnan a templom alapítványnak!

A Budai úti gyülekezetrész tagjai megunták, hogy semmit sem csinálhattak! Bármit tettek, az rossz volt a presbitériumnak! Mindenhez engedélyért kellett könyörögniük ! A probléma az érdekek különbözőségében rejlik. Mihelyt látszott, hogy szép és jó az épülő templom, azonnal elkezdték lassítani az építkezést, méghozzá belülről, vagyis a központból, mert egyre jobban kezdtek attól félni, hogy a Budai út elszívja a Széchenyi utcai híveket. Pedig az igazság az, hogy kevés kivétellel nem azok jártak, a Budai útra, akik egyébként a Széchenyi utcába jártak korábban, hanem teljesen új arcok.

Ahelyett, hogy pl. a Szárazrétről , a Palotavárosból gyűjtöttek volna embereket! Gondolták , inkább egy rendezvény - központot , s hangverseny-termet alakítanak ki a Budai úti templomból, mintsem valóságos gyülekezeti otthont! Ezért nem építették meg oda a már engedéllyel bíró lelkészlakást és gyülekezeti termet sem! Helyette háromszorosan túlméretezett ún. gyülekezeti centrumot kezdtek szélsebesen építeni a Széchenyi utcában, a gyülekezet teherbíró képességét tekintve horribilis kölcsönnel. Amíg épült pl. az altemplomi urnatemető, addig nem győzték hangoztatni, hogy micsoda katolikus szokás! Mihelyt kész lett, rájöttek, hogy milyen jó az!

Amikor a Városi Nívódíjat kapta a templom, kihúzták magukat némelyek, pedig, amióta nincs Ifj. László Tibor, már kétszer is betörtek a templomhoz rezet repegetni, mely helyen azóta is csak ázik , mert nincs gazdája, ahogy a nyájnak sem, akik sem nem birkák, sem nem szamarak , mint titulálta őket az egyik Nagytiszteletű Úr! Simán gyalogolva az odajárók becsületében, s főleg a papjukéban, akinek már évekkel ezelőtt kedvesen megüzente, mint az ellene folytatott hadjárat szellemi vezetője, s egy baráti kis egyház családjogi képviselője, hogy felépítheti a templomot, de pap nem lesz benne soha!

Tisztelt Szerkesztő! Ahova az emberek templomot építenek, az ördög mindjárt elkezdi építeni a maga katedrálisát! Viszont az is igaz, hogy az Isten nem siet, s nem késik, de pont időben érkezik!

Remélem, hogy Ön ugyanolyan főhelyen közli az én cikkemet is, mint a fent idézettet!

Üdvözlettel! /SE/

Kapcsolódó hírünk:

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=399&Itemid=34