A Szent István tér 2-3. szám alatti, XIX. századi ingatlanok nem levéltári iratok tömeges tárolására készültek, így az épületek teherbíró képessége a 2000-es évek elejére jelentősen meggyengült. A Fejér Megyei Levéltár épületében 2002-re olyan mértékű állagromlás következett be, ami gyors beavatkozást, ideiglenes statikai megerősítést igényelt. A Fejér Megyei Önkormányzat ekkor kezdte meg a megyei levéltár átfogó felújítására és bővítésére vonatkozó koncepció kidolgozását. 2003-ban a levéltár mindkét épületét életveszélyessé nyilvánították, az iratanyagot három ideiglenes, az önkormányzat által bérelt helyszínre költöztették. A felújításra a Konstruma Mérnöki Iroda Kft. készített megvalósíthatósági tanulmánytervet.

 

Az újjáépítés és a bővítés előkészítése 2006-ban kezdődött meg, a kivitelezést megelőző munkákra - állagmegóvásra, bontásra, régészeti feltárásra - mintegy 130 millió forintot biztosított a megyei önkormányzat. 2006-ban a megyei levéltár címzett támogatási igényt nyújtott be és több mint 1 milliárd forintos támogatásban részesült. 2008-ban kezdődött meg az építési beruházás első üteme, amelynek kivitelezési munkái 2010 februárjában 1,6 milliárd összköltséggel fejeződtek be. Az első ütemben a műemlék épületegyüttes több mint 2000 m2-es összes alapterületének teljes rekonstrukciója megtörtént, és szerkezetkész állapotba került az új épületszárny is, amely raktáraknak, kutatóteremnek és kiszolgáló helyiségeknek ad helyet. 

 

A Fejér Megyei Önkormányzat a címzett támogatás felhasználásával mintegy 1,9 milliárd forintot fordított a levéltár épületének komplex kiváltására. A befejezéshez szükséges további 500 millió forintot saját erőből kívánta biztosítani az önkormányzat, azonban a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációját követően feladatellátásukból elkerültek a levéltári feladatok, így az összeget már az EMMI-nek köszönhetően a Magyar Nemzeti Levéltár biztosította 2013-ban.

 

Halász János kultúráért felelős államtitkár az ünnepélyes megnyitón kiemelte, hogy a levéltárak az emlékezetnek olyan tereit jelentik, ahol az ember személyes viszonyt találhat a múlttal. „A levéltárak az átélhető történelem terei, hiszen a történelem nemcsak egy tantárgy. Ott van benne a nemzeti identitás örökítőanyaga. Mára a közösségek memóriája nem az éles eszű emberek memóriájában van, hanem a nemzeti könyvtárakban és a levéltárakban. A nemzedéki emlékezet körülbelül nyolcvan évet képes befogni. Nyolcvan év távlatából már alig vannak élők, onnan átveszi a szerepet az intézményesített emlékezet." - emelte ki az államtitkár a megnyitó alkalmával.

Halász János államtitkár L. Simon László elkötelezettségét és a széleskörű együttműködés fontosságát is kiemelte a fejlesztés kapcsán. „A második ütem lebonyolításához - az EMMI kezdeményezte jogszabályi változás után - 500 millió forintot csoportosítottunk át a Magyar Nemzeti Levéltár részére. Hazánk legnagyobb közgyűjteménye pedig, amely 2012. október 1-je óta működik, sikerrel koordinálta ezt a feladatot. Köszönet illeti a helyieket, a székesfehérváriakat, hiszen az ő eltökéltségük nagyon fontos volt ahhoz, hogy ez a fejlesztés befejeződjön. Külön köszönet L. Simon Lászlónak, akinek az elkötelezettsége nélkül nem lett volna ennyire gördülékeny ez a program. Ő, amikor a közgyűlésben az illetékes bizottság elnöke volt, megismerte ezt a programot nagyon közelről, és államtitkárként mind a jogszabályváltozás, mind pedig a forrás biztosítása az ő munkájának volt köszönhető." - mondta.

 

L. Simon László kormánybiztos, a Parlament Kulturális és sajtóbizottságának elnöke Gimesi Endrének, dr. Cser-Palkovics Andrásnak, dr.Erdős Ferencnek és Poszner Ferencnek mondott köszönetet a felújításért, kiemelve, hogy korábbi szándékokat legyőzve az épület most már levéltár marad, és hosszú ideig szolgálja majd a magyar kultúra ügyét. A bizottsági elnök kitért arra is, hogy az elmúlt négy év legnagyobb kulturális eredménye a közgyűjteményi intézményrendszer átszervezése, amelynek keretében a második legnagyobb intézményként jött létre a Magyar Nemzeti Levéltár.

 

A felújított épület átadásán dr. Cser-Palkovics András polgármester arról beszélt, hogy a műemlék-felújítás a nagyvárosok és kisebb települések életében nagy lehetőség, de az egyik legnehezebb feladat is, hiszen ezeknek az épületeknek a felújítása gyönyörű kihívás, műszaki, építészeti, de finanszírozási szempontból is. „Ezt a ciklust úgy kezdtük, hogy a város egyik legszebb műemlékét, a Hiemer-házat újíthattuk fel és adhattuk át a nagy nyilvánosságnak. Úgy közeledünk most a végéhez, hogy egy másik, egyébként a Belváros másik szegletében lévő, nagyon szép műemléképület újul meg és adhatjuk azt át a nagyközönségnek." Székesfehérvár polgármestere szimbolikusnak nevezte, hogy egy városi műemlék újult meg, amelynek megyei feladata és funkciója van. A polgármester szerint: „A levéltár felújítása azt az egységet üzeni nekünk, ami a nagyváros és az azt körülvevő települések között, a megyeközpont és a megye között meg kell, hogy teremtődjön." Székesfehérvár polgármestere felhívta a figyelmet arra is, hogy a van még néhány műemlék a városban, ami felújításra szorul. "Azon dolgozunk a kormánnyal együtt, hogy a Koronázó tér 3., a Köztársaság mozi, és az követően pedig a Fekete Sas Szálló is megújuljon. Azonban nagyon fontos, hogy ne csak megújuljon, hanem olyan közösségi funkciókat is kapjon, amelyek értelmessé teszik annak fenntartását és üzemeltetését."- mondta dr. Cser-Palkovics András.

 

A Fejér Megyei Levéltár rekonstrukciója a Magyar Nemzeti Levéltár létrejöttével és kormányzati támogatással kapott újabb lendületet 2013-ban. A munkálatok múlt év júliusában kezdődtek meg, és az év végére befejeződött a raktárak, kutató és feldolgozóhelyiségek végleges kialakítása. Az intézmény birtokba vételét, a 11 kilométernyi iratanyag költöztetését és a raktári rend kialakítását követően a levéltár már megújult épületben fogadhatja az ügyfeleket és a kutatókat.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."