Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap arrow Hírek
ELFOGADTA A VÁROS 2014-ES KÖLTSÉGVETÉSÉT A KÖZGYŰLÉS Nyomtatás E-mail
Írta: Bácskai Gergely   
2014. február 14.

Image A költségvetés az adott esztendő legfontosabb dokumentuma, ami meghatározza egy város életét az adott esztendőben. A jelenlegi közgyűlés ebben a ciklusban utoljára fogadta el a város éves költségvetését. Ennek apropóján az elmúlt négy esztendő munkáját is értékelte pénzügyi szempontból a város polgármestere. Mint mondta a „város helyezte stabil és egyedülálló Magyarországon, amit tartósan meg kell őrizni.” Ez a költségvetés nem azt a célt tűzte ki, hogy költsünk el minden pénzt, hanem arra, hogy biztosítsa a következő évek fejlődését – mondta Cser-Palkovics András.

 

A költségvetés főösszege 28.4 milliárd forint, melyből várhatóan mintegy 15 milliárdnyi saját bevétele lesz a városnak. Elhangzott, hogy 2013-ban 10.5 milliárdnyi iparűzési adót fizettek a városban működő vállalkozások a Philips nélkül. „Másfél év alatt a fehérvári ipar kinőtte a Philips távozását, ez pedig jól jelzi, hogy Fehérvár ipara versenyképes.” A helyi adók kapcsán Cser-Palkovics András felhívta arra is a figyelmet, hogy fehérvári magánszemély helyi adót 2014-ben sem fog fizetni az önkormányzatnak. A saját erős beruházásokra 3.4 milliárd forintot költ a város saját forrásából.

Egészségügyre mintegy félmilliárd forintot fordít a város, szociális területre 2.2 milliárd forintot költ, melyből az intézményrendszer fenntartását és kistérségi feladatok is finanszíroznak. Kultúrára 2.5 milliárd forint, sporttámogatásra pedig nem egészen egymilliárdot fordít az önkormányzat. Sporttal kapcsolatban elhangzott, hogy a Bregyó költségvetése az atlétikai centrum fenntartása miatt növekszik és szeptemberben a sátor is visszakerül a strandmedence fölé, és a sportegyesületek támogatása is szerepel a költségvetésben.

 


 

A kiemelt projektek, mint a Koronás Park, a Szociális Városrehabilitáció Szárazréten és Mártírok útja felújítása mellett 3.4 milliárd forintnyi fejlesztést végez majd a város saját erőből. A Saára Gyula-program folytatása, a jégkorong "C" pálya megépítése, az általános iskolai tornatermi felújítás, az Árpád-ház program elindítása, illetve az ivóvíz és csapadékvíz infrastruktúrájának korszerűsítése is az idei tervek között szerepel. A közbiztonság növelése érdekében pedig elindult egy olyan program, ami a közterület-felügyeletet és a térfigyelő kamerarendszert is fejleszti. Cser-Palkovics András hangsúlyozottan kiemelte, hogy nem választási költségvetést terjesztettek a közgyűlés elé, mert ha az lenne, „elkölthetnénk még további 3.9 milliárd forintot fejlesztésekre.” Ez azonban fontos tartalék, mert a 2020-ig tartó EU-s költségvetési intervallumban megjelenő pályázatok önerejéhez is felhasználható lesz.

A város polgármestere a költségvetési vita nyitányában kiemelte, „fő szempont volt korábban, hogy működési hiánya ne legyen a városnak, amit mára sikerült stabilan elérni. Nem terveztünk a korábbi években sem, így 2014-ben sem lesz hitelfelvétel és ahogy 2013-ban, úgy idén sem lesz folyószámlahitele Székesfehérvárnak.” Már jelenleg is rendelkezésre áll jelentős tartalék, ami biztosítja a működés stabilitását. 

 


 

 

Nagyon fontos, egyben egy átlagember számára száraznak és bonyolultnak is tűnhet egy városi költségvetés megalkotása, mégis a mindennapi életünkben találkozhatunk majd az ebben lefektetett tervekkel…

 A költségvetés nagyon elvont és száraz dolognak tűnik, de meghatározza a mindennapjainkat, hiszen a város egy évig, ebben a dokumentumban lefektetett költségek szerint fog működni. Ma eldőlt, hogy 2.2 milliárd forintot költünk a szociális szektorra, kultúrára és közművelődésre 2.5 milliárdot, közel egymilliárdot költ majd idén a város a diáksportra, szabadidősportra és a sportegyesületek támogatására, illetve 800 millió forint szerepel intézményfelújításra és megannyi fejlesztés mellett folytatódik a Saára Gyula program is. Ezek a döntések a mindennapokat határozzák meg. Bízom abban, hogy év végén azt fogják érezni majd a fehérváriak, hogy sokat tudott fejlődni a város a takarékos gazdálkodásnak, a kormányzati támogatásoknak és az adósságkonszolidációnak köszönhetően.

Elhangzott, hogy hosszú évek munkája áll a most elfogadott költségvetés mögött, hiszen takarékos gazdálkodás és adósságkonszolidáció nélkül egészen mások lennének Székesfehérvár lehetőségei…

 2009-ben egy másik útra lépett Fehérvár, hiszen nem hitelből hanem saját forrásból fejleszt az önkormányzat. Ennek megvannak az eredményei és bízom abban, hogy a fehérváriak is úgy értékelik, hogy a fejlődés talán nagyobb ütemű, úgy hogy ezt nem hitelből valósítjuk meg. Az állami és az uniós támogatások mellett a saját helyi forrásokat is használhatjuk fejlesztésre a biztonságos működésen túl. Nincs működési hiány, nem kell hitelt felvenni, sem kötvényt kibocsátani és tartalékban 5.5 milliárd forintja van a városnak, ami reményeim szerint nem megy négymilliárd alá év végére sem. 

Azt gondolná az ember, hogy ha van pénze egy városnak, azt elkölti, Fehérvár miért nem költi el?

 Nem tartanám jónak ha elköltenénk, persze egy választási évben volt erre is kísértés. Azt gondolom, hogy felelőtlenek lennénk a várossal szemben ha elköltenénk. Ennek a tartaléknak azért is meg kell maradnia, mert akármi is történhet a világban és erre amennyire csak lehet fel kell készíteni a várost és kell hogy legyen olyan összeg, amihez szükség esetén hozzá tudunk nyúlni. Ugyanúgy, mint egy családi költségvetésben, a városi költségvetésben sem árt ha van valamennyi tartalék, amihez hozzá tud nyúlni. Még egy szempont, hogy 2014 és 20 között egy újabb EU-s pénzügyi ciklus lesz és fontos, hogy ebből Fehérvár nyertesként kerüljön ki. Ehhez fontos, hogy önerő tekintetében fel kell készülni és elmondhatjuk, Fehérvár felkészülten várja a fejlesztésre vonatkozó pályázatokat, hiszen biztosítani tudjuk majd ezekhez a saját erőt.

Fontosnak nevezte, hogy ezt a jelentős tartalékot a városnak nem működésre kell igénybe vennie, kizárólag fejlesztésekre fordíthatja majd ezt az önkormányzat. Az adósságkonszolidációval kapcsolatban elmondta, hogy 2013 és 2022 közötti adósságszolgálat helyett a forrásokat fejlesztésekre tudja felhasználni Fehérvár. Folytatódik a Saára Gyula-program, elindult az Ybl Miklós Intézményfelújítási Program, amelynek keretében többek között a Maroshegyi Óvoda bővítésére, és így a férőhelyek számának növelésére is lehetőség nyílik, továbbá a Hosszúsétatéren a szociális otthont is felújítják. Ezen felül lesz egy keret a vállalkozások támogatására mintegy hatvan millió forinttal, és az egészségügyi támogatásokat, illetve a közbiztonság fejlesztését is támogatja a költségvetés.

Farkas László a Pénzügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy biztonságos és stabil a 2014-es költségvetés, mely nem számol hitelfelvétellel. Kiemelte, hogy a Palotavárosban az idei beruházások jelentősen meghaladják az előző években jellemző ráfordításokat. Szólt a Tolnai és a Sziget utca felújításáról és a János vitéz park kibővítéséről. Arról is beszélt, hogy sok a rongálás a parkokban és helyreállításra milliókat költ a Városgondnokság, ezért kérte, hogy itt térfigyelő kamerákat is telepítsenek. Kérte továbbá, hogy a Viktória Központ támogatására további forrásokat fordítson a város és vizsgálják meg a lehetőségét, hogy a tervezett 13 millió forintot 15 millióra emeljék.

Márton Roland önkormányzati képviselő az új bölcsődeépítést hiányolta és ezzel szembe állította a sportinfrastruktúra fejlesztéseket, továbbá keveselte a szociális és gyermekvédelmi kiadásokat. „A városban meglevő szociális és beruházási válságban egy más fajta költségvetésre van szüksége a városnak és ezért nem is támogatom ennek elfogadását.” – mondta az ellenzéki képviselő. A város polgármestere válaszában elmondta, hogy az előző hetekben egyszer sem jött el az ellenzék a meghívás ellenére sem a költségvetés összeállításának egyeztetéseire és a Pénzügyi Bizottság üléseire sem. A vita zárszavában kiemelte a Tóvárosi és a Kisteleki úti bölcsőde teljes felújítását, mely ennek az önkormányzati ciklusnak az eredménye.
 
Horváth Miklósné hozzászólásában a 18 milliárdos adósságállományról is beszélt, melyet a kormány adósságkonszolidációs programjának segítségével sikerült megszabadulnia a városnak. Kiemelte az idei költségvetés fejlesztésre fordítandó tételeit.
 
Szigli István képviselő arról beszélt, hogy olyan fejlesztések mint az elkerülő út továbbépítése, a Fűtőerőmű visszavásárlása és a Sóstó fejlesztése meghaladja a költségvetés főösszegét is. Kiemelte, hogy idén mintegy 800 millió forintot költhet a város az intézmények felújítására. Beszélt a szociális városrehabilitációs program elkezdéséről és arról is, hogy már zajlanak a földmunkák az elkerülő út építésénél. A költségvetés pedig stabil helyzetet teremt a városban.
 
Juhász László képviselő egyetértett a költségvetés főbb elemeiről. Dicséretesnek nevezte, hogy 18 milliárdos adósságállományból négy év alatt több mint ötmilliárdos pluszban van a város kasszája. Mint mondta a civil területen is sikerült megtartani az értékeket és biztosított a szervezetek támogatása.
 
Dienesné Fluck Györgyi szociális tanácsnok a szociális támogatásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csökkent a támogatások mértéke, sőt a hozzáférési küszöbét is megemelték az időseknek szóló támogatásnak. Kiemelte továbbá, hogy a nyugdíjasoknak bevezették az elektromoped vásárlásához való támogatást is.
 
Östör Annamária öreghegyi képviselő a Saára Gyula programmal kapcsolatban elmondta, hogy örömteli a program járdafelújítási részét. Az Ybl Miklós Intézményfelújítási programról elmondta, hogy a város bármikor tud önrészt biztosítani egy-egy nagyobb pályázathoz.
 
Viza Attila képviselő kiemelte a palotavárosi parkolóhelyek kialakítását, mely az idei évben is folytatódik. Beszélt a Hübner és a Gánts Pál utcai térfigyelő kamerákról, mely nagyban javítja majd a városrész közbiztonságát.
 
Földi Zoltán felsővárosi képviselő kiemelte a Felsővárosi Óvoda felújítását, ahol 25 milliós munka indulhat el az Ybl Miklós program keretén belül.
 
Idei üzleti terveket fogadott el a képviselőtestület
 
A költségvetés elfogadását követően idei üzleti terveket fogadott el a képviselőtestület. Elfogaták Székesfehérvár Városgondnoksága Kft., a Székesfehérvári Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft, az Önkormányzati Informatikai Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, a Székesfehérvári Közszolgáltató Nonprofit Kft., valamint a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2014. évi üzleti tervét is.
 
A képviselők döntést hoztak az önkormányzat Hosszúsétatéri ingatlanjával kapcsolatban is. A Hosszúsétatér 64. szám alatti ingatlanból 8 db akadálymentesített bérlakást alakítanak ki. a közgyűlés egyúttal utasította a Városfejlesztési Kft-t az épület átalakításával kapcsolatos tervdokumentáció elkészítésére, továbbá a szükséges engedélyek – tulajdonos nevében történő – beszerzésére. Fentieken túl a Közgyűlés felkérte a Gazdasági Szakbizottságot az ingatlan 2014. március 1. napjáig történő teljes kiürítésére.
 

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >