A műemléki topográfia célja egy adott ország teljes építészeti örökségének a mindenkori műemlékfogalom szempontjai alapján történő, egységes szemléletű, helyrajzi rendszerben történő számbavétele, és a tudomány követelményrendszerének megfelelő közzététele. Ez a tevékenység soha sem lezárt: a műemlék fogalma maga is változik és bővül, az emlékek állapota változik és a rájuk vonatkozó ismeretek is bővülnek. A műemléki topográfia hasznosítói az örökségvédelem intézményein kívül többek között a környezet-, természet- és tájvédelem, a várostervezés, városrendezés, a település- és vidékfejlesztés, ezen belül ingatlangazdálkodás, közművelődés, oktatásügy, idegenforgalom különböző szakterületei, a műemlék-tulajdonosok. Fejér, Veszprém, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemléki topográfiájának feltérképezése részét képezi az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány újszerű, innovatív foglalkoztatási programjának, amelynek során a munkanélkülivé vált speciális, műemlékes tudással bíró szakembereket visszavezeti a munka világába.

„A tervszerű műemléki topográfiai tevékenység Magyarországon az 1950-es évek elején vette kezdetét és sajnálatos módon az 1980-as évek folyamán gyakorlatilag elhalt.”- mondta Dr. Entz Géza művészettörténész, az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására szakmai tanácsadója. - ” Alapítványunk azon munkálkodik, hogy a műemlékvédelem állami felelőseivel és a tudományos közösséggel együttműködve a mai kor követelményeinek megfelelően újraindítsa ezt a folyamatot.”

Ennek a törekvésnek a részeként a mai műhelykonferencia áttekintést adott azokról a részsikereket eredményező szakmai erőfeszítésekről, amelyek az elmúlt két évtizedben az állami műemlékvédelem keretében a műemléki topográfiai munkálatok fenntartására és újraindítására irányultak. Szó esett a ma hasznosítható nemzetközi gyakorlatról, és a mindebből következő szakmastratégiai elképzelésekről.

A konferencián részt vett szakembereket Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a Fehérvári Civil Központban. Dr. Cser-Palkovics András elmondta: az épített értékeket, azok állapotát és a velük kapcsolatos feladatokat érdemes időről-időre számba venni. 2009-ben, Enzt Géza szerkesztésben jelent meg a város műemléki topográfiájáról szóló kötet, amely több mint 500 objektumot - épületet, épületegyüttest, köztéri szobrokat, kisemlékeket, út menti kereszteket - dokumentál. A most zajló, Székesfehérváron indított és négy megyét érintő műemléki topográfiai projekt ennek folytatását is jelenti. A polgármester fontosnak tarja, hogy a munka folytatódjon az országban, de később akár országhatáron túl is. Ugyancsak lényeges, hogy a készülő, és folyamatosan bővülő adatbázist számos szakterület képviselői és a döntéshozók is használni tudják az épített értékek állagmegóvásakor, felújításakor. Szükséges továbbá, hogy a dokumentációkat idegen nyelveken – főként németül és angolul – elérhetővé tegyék a szakemberek. 

A civil szervezetek sokszínű és széles körű tevékenységet folytatnak Székesfehérváron. Projektjeik, rendezvényeik megvalósításához technikai és szakmai segítséget nyújt a Fehérvári Civil Központ. Székesfehérvár Önkormányzata is segíti a civil szervezeteket, és támogatja őket abban, hogy az egyes rendezvényeik méltó helyen valósuljanak meg. Így a szektorközi együttműködésre nagyon jó példát mutat a város. – erre hívta fel a figyelmet a konferencián Borján Péter, a Fehérvári Civil Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette:„Mind az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány, mind a Fehérvári Civil Központ Nonprofit Kft. tagja az Echo Nonprofit Network-nek. Tavaly év végén több társadalmi, illetve nonprofit szervezet szövetkezett arra, hogy erejüket, tudásukat, kompetenciáikat egyesítve igyekezzenek növelni azoknak a programoknak a társadalmi kimenetelét, amelyekben egy-egy szervezet közreműködik. Így lehetséges, hogy az alapítvány nagyon komoly szakmai programjának infrastrukturális hátterét a Fehérvári Civil Központ tudja biztosítani. Az Echo Nonprofit Network-ben egymás programjait támogatjuk és ez a kapcsolatrendszer sok tekintetben példaértékű.”