A részletes értékelés előtt 2 megállapítás:

– Az általános egészségi állapotunk, közérzetünk romlása mára már azt eredményezi, hogy a mindennapos fájdalom mellett dolgozunk, és ezt az élet természetes velejárójának tekintjük.

– Egyre több ember életére jellemző az az érzés, amit Dr. Kricsfalvi Péter úgy fogalmazott meg, hogy „Stressz a lelke mindennek”, vagyis a kitöltők több mint fele magas stressz érték mellett végzi munkáját, éli mindennapjait.

A stressz ára emberi és gazdasági szempontból is felmérhetetlen! A nyilvánvaló következmények (súlyos betegség, kényszerű táppénz, váratlan halál, baleset, kétségbeesésből elkövetett öngyilkosság) felesleges tragédiák. Vannak azonban rejtett következmények is: Ilyenek például a megszakadó személyes kapcsolatok, a hibás döntések a munkahelyen és a magánéletben, a szükségesnél gyakoribb munkahelyváltások, a szegényes vagy hiányzó kreativitás, az alacsony teljesítőképesség, a munkahelyi ellenségeskedés és – végül, de nem utolsósorban – az egészség és a jóllét minőségének csökkenése!

Észak-Amerikában a stressz nemzetgazdasági szintű összköltsége hozzávetőlegesen 300 milliárd amerikai dollár évente. Friss adatok azt mutatják, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ez az összeg egyedül az iparban dolgozók esetében 40 milliárd dollár. Hivatalos statisztikák szerint a stressz költsége az Egyesült Királyságban a GNP 3,5%-ának felel meg.

2006-ban Európai Unió kampányba kezdett, melynek célja a munkavállalók egyre növekvő számát és arányát érintő stressz kezelése. A munkából távolmaradók 50-60%-a a munkahelyén megélt feszültség elől „menekül”. Az alkalmazottak 35%-a nem maga ütemezi a munkáját, 55%-uk még csak azt sem határozhatja meg, hogy mikor és mennyit dolgozik. A dolgozók 29%-át érintő monotóniának is nagy szerepe van a probléma kialakulásában.

Sok előretekintő vállalat indított stressz-kezelő programot. Ahol ilyeneket bevezettek – főként az USA-ban és a skandináv országokban –, ott növekedett a termelés, javultak a szakmai kapcsolatok és csökkentek az egészségbiztosítási kiadások. Beszámolók szerint minden egyes stressz kezelő programba fektetett dollár öt éven belül hússzorosan térült meg nyereség formájában.

A Magyarországon legtöbb áldozatot követelő szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kialakulásának hátterében egyik meghatározó tényező az életmód szerepe. A mai kor emberének életmódja, a fokozottan teljesítményorientált életvitel, a stressz, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód fokozza a betegségek kialakulását, és csökkenti a gyógyulás esélyeit. Alapvetően szükséges tehát az egészség megőrzésére való törekvés, az egészséggel való folyamatos törődés. Kiemelten fontos a munkatársak, vezetők segítése ezen a területen.

Az életmódváltás az egyik legnehezebb feladat, a megértett és elfogadott változásoknak be kell épülniük a változtatni kívánó életrendjébe, napi szokássá, rutinná kell válniuk, ehhez gyakran van jó példára, segítségre, folyamatos támogatásra szükség.

Gyakori munkahelyi stresszorok

• Túl- és alulterheltség,

• Időhiány a munka elvégzéséhez,

• Félreérthető feladat-meghatározás,

• Elismerés hiánya

• A büntetés aránytalansága,

• Panaszlehetőségek hiánya,

• Túlzott felelősség – kevés döntési lehetőség,

• Az együttműködés hiánya,

• Kevés kontroll-élmény,

• Nagyfokú bizonytalanság,

• Károsító környezet,

• A meglévő képességek kihasználatlansága.

Egy vállalatnak nincs „általános stressz-szintje”: a dolgozók stressz-szintjei adódnak össze. A lelkesedés, a magas produktivitás és a kreativitás, a kevés távolmaradás és munkahelyváltás olyan dinamikus vállalatok jellemzője, ahol a stresszgörbe pozitív fázisában működik. Hogyha túl magassá válnak a stressz-szintek, és a vállalat a stressz negatív fázisában folytatja működését, olyan jelenségek fellépésével kell számolni, mint a hibás döntések, az alacsony produktivitás és kreativitás, a szegényes kommunikáció, a hiányzó csapatszellem, a feszült személyes kapcsolatok és sok munkahelyváltás, illetve távolmaradás. Az efféle következmények gazdasági és emberi költségei óriásiak. Becslések szerint a stresszhez kapcsolódó betegségek és balesetek a munkából való kimaradások 75%-áért tehetőek felelőssé.

ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK

– A nőket sokkal jobban foglalkoztatja az egészséges életmód és a család egészsége, mint a férfiakat. A legfiatalabb kitöltő 18 éves, a legidősebb 69 éves volt.

– Valamennyi életkori és munkaköri csoport különböző mértékben, de érintett a fokozott stressz terhelésben.

A családi szituációkból származó stressz értékelésénél a válaszadók 47%-a 6-nál magasabb értéket adott meg. (Ez az érték jelez olyan terheltségi fokot, melynél már fokozottan oda kell figyelni a stressz kezelésére.) A munkahelyi körülmények értékelésénél ez az érték 56%.

– A stressz terheltség jellemzően szorongásban, alvászavarban, elfojtásban, konfliktus-kerülésben, erős megfelelési kényszerben, időzavarban, boldogtalanság érzésben, magára maradottság érzésében nyilvánul meg.

Stressz szint a célzott kérdésekre adott válasz alapján

(A 466 kitöltőre vonatkozóan.)

– A válaszadók 3/4-e valamilyen fájdalom mellett is munkát végez.

– A mindennapi élethelyzetekben megélt stressz mértéke a válaszadók több mint 50%-ánál nagyfokú, az életminőséget rontja.

– A stressz szint egyéni érzékelése (5 feletti értékek alapján) közel 10%-kal magasabb, mint az a célzott kérdésekre adott válasz alapján értékelhető.

– A válaszadók többségének pszichoszomatikus érintettsége egyértelműen kimutatható.

MI OKOZ ÁLTALÁBAN PROBLÉMÁKAT A MUNKAHELYEKEN?

Nem meglepő a területek sorrendje, ha figyelembe vesszük a leggyakoribb munkahelyi stresszorokat és csoportosítjuk a problémákat:

·          Stressz,

·          Bonyolult emberi kapcsolatok,

·          Túlterheltség,

·          Nehéz munkakörülmények,

·          Negatív hozzáállás,

·          Túlzó felelősségvállalás,

·          Az anyagi megbecsülés, és az elismerések hiánya,

·          A megfelelő készségek mellőzése,

·          Rossz feladatelosztás.