Országszerte látogatók százezreit várta a kikapcsolódás, a rácsodálkozás, a felfedezés öröme a Múzeumok Éjszakáján. Az egyik legátfogóbb kulturális programsorozatot – az 1999-ben indult francia példa alapján – 2003 óta rendezik meg minden évben Magyarországon. Székesfehérvár idén hetedik alkalommal csatlakozott a kezdeményezéshez a közművelődési intézmények és civil szervezetek önálló összefogásával, 23 helyszínen 75 programmal várták az érdeklődőket.

A hagyományokhoz hűen ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Városháza. 19.00 és 20.00 órától szakvezetéssel egybekötött séta keretében ismerkedtek az érdeklődők a barokk épület múltjával, történelmi jelentőségével és modern kori újdonságaival, különlegességeivel. Kisgyermekektől az idősebb korosztályig csaknem négyszáz vendég használta ki a kivételes lehetőséget, hogy megtekintse a város legfontosabb épületét. Az érdeklődők láthatták többek között a közgyűléseknek és kulturális rendezvényeknek helyet adó Dísztermet, benne a Kontuly Béla festőművész alkotta, 1937-re elkészült Aranybulla seccot, a Székesfehérvár történelmének főbb állomásait megörökítő tablókat és a Szent Korona hiteles másolatát. Ugyancsak nyitva állt a látogatók előtt a polgármesteri iroda és a Kistanácsterem. Sokan voltak kíváncsiak Aba Novák Vilmos három falat beborító, monumentális seccojára is, amely az 1938-as ünnepi év eseményeit ábrázolja.

A vendégeket Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. Hangsúlyozta: méltán lehetünk büszkék a Városházára, melynek elnevezése valóban azt mutatja, hogy ez az épület a városé, a polgároké. Néhány éve éppen ezért született meg a döntés, hogy a Városházát a lehető legtöbb alkalommal megnyissák a látogatók előtt.

A bejárást követően különleges eseményre invitálták a Városháza vendégeit. 21.00 órától a Díszteremben tartották a „Fehéredő múlt” című dokumentumfilm harmadik, befejező részének ősbemutatóját. A trilógia „Kereszttől a félholdig” című első részét 2012 augusztusában, „Uram, maradj velem!” című második fejezetét 2013 júniusában mutatták be. Az „Áttörő fény” című befejező alkotás a dualizmus korától napjainkig tárja fel Székesfehérvár történelmét a legújabb kutatásokra alapozva, a teljesség igénye nélkül. A film foglalkozik a dualizmustól az I. világháborúig tartó időszakkal, a Magyar Királyi 17-es honvéd gyalogezred történetével, a két világégés közötti periódussal, benne Prohászka Ottokár püspök és Csitáry G. Emil polgármester szerepével. Ugyancsak feltárja a film a székesfehérvári zsidóság tragikus történetét, a deportálásokat, a II. világháború időszakát, valamint az 50-es éveket, kiemelten 1956-ot. Foglalkozik az alkotás a kádári szocializmus időszakával, majd a gondolatébresztés szándékával visszatekint a rendszerváltás éveire és a 2013-as Szent István Emlékévre. Az alkotók külön fejezetet szenteltek több jellegzetes és művészeti szempontból is kiemelkedő székesfehérvári köztéri alkotás, szobor bemutatásának.

A „Fehéredő múlt” című trilógia a 2013-as Szent István Emlékév alkalmából készült, a befejező rész forgatása tavaly nyáron kezdődött el. Az alkotás mentora Siklósi Gyula régészprofesszor, rendezője és operatőre Burján Zsigmond, gyártásvezetőként Haufe Andor, vágóként Szentmiklósi Dávid működött közre. A harmadik film ősbemutatóját követően Burján Zsigmond köszönetét fejezete ki az alkotóknak – kiemelten Siklósi Gyulának – és valamennyi közreműködőnek, akik lehetővé tették a trilógia elkészítését és az ezeréves Székesfehérvár történelmének sajátos, egyedülálló megörökítését.