Ezután a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kutatói, tudományos munkatársai tartottak előadásokat az Árpád-kori városról, az akkori gazdasági élet jogi vonatkozásairól és a királykoronázásokról. 

A „Fehérvár az Árpád-korban” című emlékülés Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Városi Levéltár és Kutatóintézet közös szervezésében valósult meg a Városházán, a 2014-es Székesfehérvári Királyi Napok önkormányzati vonatkozású nyitó rendezvényeként. Ugyancsak ez volt az Árpád-ház Program tudományos alprogramjainak első állomása Székesfehérváron. A konferencián az előadók – a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet jeles munkatársai, szakértői - számos megközelítésben mutatták be a középkori várost.

A konferencián elsőként Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: „Amikor megkezdtük a felkészülést a 2014-es Székesfehérvári Királyi Napokra, úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne egy keretet adni a rendezvényeinknek. Igyekeztük lehetőséget nyújtani arra, hogy mindenki felkészülhessen lélekben és szellemben is Székesfehérvár legfontosabb ünnepére. Ezért hívtuk meg a tudományos élet munkatársait is, hogy segítsenek nekünk ebben.” A városvezető tartalmas időtöltést kívánt a konferencia résztvevőinek.

Az emlékülésen részt vett dr. Cseri Miklós kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki hosszasan méltatta Székesfehérvár történelmi múltját és az Árpád-kort. Elmondta többek között, hogy a Szent István király által alapított, Szűz Mária tiszteletére szentelt, romjaiban is impozáns koronázótemplom emblematikus nemzeti jelképünk, és rendkívüli helyet foglal el kulturális örökségünkben.  Kiemelte: a 2013-as Szent István Emlékévben életre hívott Árpád-ház Program lehetőséget ad a Nemzeti Emlékhely rangjához méltó megújulására és kiteljesedésére, egy modern látogatóközpont kialakítására, a romterület és a Bazilika maradványainak új koncepció szerinti bemutatására. Dr. Cseri Miklóshozzátette: Magyarország Kormánya nyitott arra is, hogy a program keretében az Árpád-házzal kapcsolatos kutatások új lendületet kapjanak, így az ország a legszélesebb körű ismeretek birtokában, további örökségi helyszínek bekapcsolásával, felfejlesztésével, valamint új műalkotások létrehozásával készülhet fel 2022-re, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára, és 2038. augusztus 15-re, Szent István halálának 1000. évfordulójára.

Ugyancsak köszöntötte a konferencia résztvevőit dr. Fodor Pál, az MTA BTK TTI főigazgatója, az Árpád-ház Program Operítv Testületének elnöke. Elmondta: állami és nemzeti közösségünk, múltunk egy szent helyét próbáljuk visszaemelni oda, ahonnan a sorscsapások, a tudatos emberi rombolás kivetette. Újra fel akarunk építeni, és találni akarunk egy olyan sarokpontot, ahonnan kiindulva a profán és szellemi tartalmakkal teli ország is felépíthető. Dr. Fodor Pál nézetei szerint ezen sarokpontra aligha van alkalmasabb hely Székesfehérvárnál.  Sokat tehetünk azért, hogy mindent visszaültessünk a magyarok fejébe Fehérvár jelentőségéről. A tegnapi előadások is segítenek abban, hogy a város még inkább visszanyerje most is meglévő varázsát. 

A köszöntőket követően megkezdődtek az emlékülés előadásai a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársai tolmácsolásában.Zsoldos Attila általános áttekintést nyújtott az Árpád-kori Székesfehérvár történetéről, a városszerkezetéről és különböző településrészeiről. Weisz Boglárka egy igen ritkán említett témát, a középkori város gazdasági életének jogi vonatkozásait, kiváltságait mutatta be, amelyek az alapját adták az iparosok, kereskedők mindennapi munkájának. A harmadik, befejező előadásban Skorka Renáta a Fehérvár kapcsán említett örökzöld témáról, a királykoronázásokról beszélt.

Az emlékülést követően a meghívott vendégek látogatást tettek a Nemzeti Emlékhelyen.