Graz, Kaposvár, Budapest, Szeged, Zalaegerszeg és a házigazda Székesfehérvár, valamint a Városkutatás Kft. szakemberei adták át egymásnak tapasztalataikat a városi közlekedési problémák megoldására. Most a gyalogos és a kerékpáros közlekedés térhódításáé volt a főszerep. A vendégeket Viza Attila környezetvédelmi tanácsnok köszöntötte: „Jómagam egy zömében panelházas övezet képviselője vagyok, ahol a parkolóhelyek száma mellett a járdák állapota a kulcskérdés, de képviselőtársaimtól tudom, hogy még a forgalomcsillapítás esetében egy tábla kihelyezése, vagy egy - egyébként régóta kért - fekvő rendőr elfogadtatása is bonyolult. És ha van járda az úton, akkor folytathatjuk a sort azzal, hogy biztonságos-e a gyalogátkelő, illetve mennyire jó a kialakítás az egyes szakaszokon? A 2013-as esztendő egyébként nagy változást hozott városunk életében. Tavaly mutatkozott meg először mindenki számára érthető formában a fehérváriak ereje. Az a törekvésünk, hogy közösséget építünk ebben a városban. Ez pedig egy ismét nyüzsgő, mindenki által használt Belvárost jelent, a gyalogosok és kerékpárosok, valamint a közlekedhető kontra sétálóutcák tekintetében”. 

Ezt követően a Városkutatás Kft. munkatársa, Gertheis Antal előadásában olyan, Európa nagyvárosaiban gyűjtött fotókat mutatott, amellyel azt akarta bizonyítani, hogy egy közlekedő út megépítésénél mindig a használók fejével érdemes gondolkodni. A gyalogos ugyanis mindig megtalálja a legrövidebb utat, akár egy parkon át, akár egy intézmény és a vele szemben felállított buszmegálló esetében, figyelmen kívül hagyva, hogy a biztonságos zebra onnan néhány száz méterre van felfestve. Arra ösztönözte a közlekedést szervező szakembereket, hogy figyeljék ezeket a szokásokat, és ezek alapján állítsák fel a szabályokat. Az előadó mutatott gyönyörű megoldásokat is – igaz rendszerint külföldről. Tallinban például egy kőből faragott gyönyörű műalkotás, egy galamb ül az egyik utca végén, jelezve hogy nem lehet továbbhajtani, mert az zsákutca.

Graz, Ausztria második nagyvárosa, 20 éve indította el az élhető belváros kialakításának projektjét. A meghívott előadó, Fred Dotter betegség miatt nem tudott eljönni, de előadását előzetesen elküldte, amit Ekés András, a Városkutatási Kht. munkatársa ismertetett. Erich Edegger polgármester állt a nagy járműforgalom elleni tiltakozóhullám élére, amikor a város lakói gyalogos- és kerékpárbarát belvárost követeltek. A sok parkoló autó helyét az évek alatt közösségi terek foglalták el, rendezvények tartására alkalmas helyekké váltak. A közlekedésfejlesztéssel járó változások elfogadtatása egy tudatos nevelési kampány része volt. Ez arról szólt, hogy tudatosuljon az emberekben: élvezet és örömteli a belvárosban kerékpározni, és ne azt hallják a gyerekek, hogy veszély fenyegeti őket, ha biciklire szállnak. A legnehezebben elfogadható változás az volt, hogy bevezették Grazban a főutakon 50-es, lakott területen a 30-as sebességkorlátozást. Tanulságos számítások mutatják, hogy az elmúlt tíz évben közel azonos mértékű – 2.900.000 euro - volt a belváros kialakítására szánt összeg, és a gyorshajtásból eredő büntetés, ami nem a rendőrség, hanem a város kasszáját gyarapította. A statisztika mégis azt mutatja, hogy a lakosság ettől függetlenül 80 százalékban támogatja a városnak a fenntartható közlekedésfejlesztés terén tett intézkedéseit.

Kaposvár alpolgármestere, Tóth István a komplex szemléletet és a kompromisszumkészséget jelölte meg a siker kovácsaként, amivel végigvitték azt a folyamatot, hogy 1985-ben lezárták az autós forgalom elől a várost keresztülszelő főút egy részét és átadták a gyalogosforgalomnak. Az első sétálóutca kialakítását évente újabb és újabb szakasz követte, míg a hetekben átadott utolsó utcarésszel 26 ezer négyzetméterre növekedett a gyalogos zóna területe.  Legnagyobb problémájuk a parkolási feltételek megteremtése volt, de a szerencse melléjük állt, és sikerült a tulajdonostól bérbe venniük egy 150 férőhelyes parkolóházat a belvárosban, most pedig már a megvásárlásról tárgyalnak. Gondot jelentett a belvárosi üzletek életben tartása, illetve árufeltöltésük is – kedvezményes bérleti díjakkal segítik az üzletek bérlőit, az árufeltöltést pedig igyekeznek megoldani a szomszédos utcákból. 

Székesfehérváron az elmúlt évben nagyszabású út- és járda-felújítási program indult. A város önkormányzata kezdeményezésére mintegy 636 millió forint értékű munka valósult meg a Saára Gyula program keretében, ami az adósságkonszolidáció és a város takarékos gazdálkodásának köszönhetően került sor. Nagy Zsolt irodavezető arról számolt be a tanácskozáson, hogy az új gyalogos zónák kijelölése folyamatban van a Belvárosban és környékén, a járdafelújítások pedig a lakótelepekre és a Ráchegy kertvárosi övezetében lesz ebben az évben. A gyalogosok biztonságos átkelését segítik a nagy forgalmú utakon, autóbuszmegállóknál korábban épített jelzőlámpás átkelők, és a következő napokban is új zebrákat adnak át a Mészöly Géza utcában, a Zichy ligetnél, illetve elkezdődött egy új jelzőlámpás gyalogos-átkelőhely kialakítása a Széchenyi úti református templomnál.

Komoly egyeztetést igényel a bringások és gyalogosok „együttműködése” Székesfehérváron, lévén a kerékpárosok zokon vették, hogy kiszorultak az újonnan felújított Fő utcáról. Fontos kihangsúlyozni, hogy a gyalogos zónára merőleges és azzal párhuzamos utcák a Belvárosban a kerékpárosok számára is rendelkezésére állnak.  A fejlesztést az irodavezető abban látja, hogy jelentős átalakítás kezdődik a Rákóczi úton és a Várkörúton, ahol jövő év tavaszára várhatóan befejeződik az a rekonstrukció, ami kapcsán új kerékpársávok, nyomok épülnek ki, így körbejárható lesz kerékpárral a Belváros. Ezt a programot a Kerékpáros Klub helyi szervezetével közösen dolgozzák ki.