A Seuso-kincs néven ismert páratlan értékű lelet egy ókori római eredetű ötvösremek-együttes. Tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből áll, továbbá az ezeket rejtő rézüstből. A szakemberek szerint azonban összességében ennél sokkal több tárgyról lehet szó. Az 1980-as évek óta izgatja a közvéleményt, a politikát és a tudósokat a Seuso-kincs eredete. Valószínűleg egy fiatalember, Sümegh József találta meg a kincset Polgárdi környékén, majd megpróbálta illegális csatornákon keresztül értékesíteni, ami végül a vesztét okozta. Sok-sok tárgyalás, hosszú küzdelem után került Magyarországra márciusban a kincs hét darabja. Mától pedig a kincsek hazatértek, és hat darab a Szent István Király Múzeum dísztermében látható 2015. január 15-ig.

„A Seuso-kincs itthon van Székesfehérváron, hazajött Fejér megyébe.” kezdte köszöntőjét Dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki minden közreműködőnek megköszönte, hogy ez a történelmi jelentőségű kiállítás Székesfehérváron megnyílhatott.  „Szimbolikus események történnek ebben a városban 2013 óta. A Szent István Emlékévben Székesfehérvár újra felvállalta történelmét, és elindult az úton. A cél felé haladva partnereink is vannak, akiktől segítséget kaptunk. Különösen fontos eseménynek tartom 2013 augusztusában a Székesfehérvárra kihelyezett kormányülést, ahol nemcsak a város tekintetében stratégiailag fontos fejlesztésekről dönthettünk, hanem arról is, hogy a kormány támogatásával elindíthattuk az Árpád-ház programot. Ez arról szól, hogy nemzeti ügy az, ami Székesfehérvár történelméhez kapcsolódik. Úgy érzem, hogy ezzel a támogatással a város a következő években is egyértelműen fejlődni fog, de hogy fejlődni tudjon, ahhoz olyan kulturális életre van szükség a közösség életében, amelyhez ilyen kiállítások is hozzátartoznak.” Beszéde végén dr. Cser-Palkovics András köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett e nagyszabású kiállítás létrehozásában.

Ha a magyar történelmet egy szőtteshez hasonlítjuk, benne millió, színes szállal fut Fehérvár története. Az államalapítás bölcsője, királyaink koronázó- és nyughelye és az egyéni, személyes történetek át- és átszövik e képzeletbeli anyagot, mondta dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki köszöntőjében maga is szólt Székesfehérvárhoz való családi kötődéséről. A tárlatot méltatva hangsúlyozta: „Olyan országban élünk, amely Pannónia révén az emberi létezés hihetetlen civilizációs szintjét jelentő Római Birodalomhoz kötődött. A magyar ember nemzeti érzésében ez a lenyűgöző ókori örökség és köztük ezek a műtárgyak benne vannak.”

A Seuso-kincsek Székesfehérváron kiállítást Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. „Hosszú küzdelem után, a rendszerváltást követően 25 évvel, és a műtárgyak műkincspiacon való előfordulást követően így volt illő és méltó az országhoz, a nemzethez és a kormányhoz ezeket a műtárgyakat először – kivételesen – Székesfehérváron láttak napvilágot, és kerültek közel ahhoz a helyhez, ahonnan származnak. A kormány döntése szól nyilvánvalóan ennek a fantasztikus, Kr.u. IV. századból származó, nemzetközi mércével mérve is kimagasló jelentőségű műtárgy-együttesnek, hiszen egy kiállítás mindig tisztelgés a nézők és elsősorban a műtárgy előtt. És természetesen szól Székesfehérvár városának. A Város, amely nemcsak kiváló országgyűlési képviselőket adott és ad ma is a hazának, hanem az elmúlt években egy olyan összefogást, egy olyan polgári építkezést tapasztalhatunk és láthatunk,a melyért az ország első sorban Székesfehérvár polgárainak lehet hálás.” Lázár János a kormány nevében köszöntötte a székesfehérvári polgárokat, és arra kérte a fehérváriakat, hogy ezt a munkát képesek legyenek folytatni a jövőben.(…)

„Székesfehérvár városának van tartása, a hétköznapokban, az ünnepek alkalmával igenis táplálkozik a Pannon kultúra gyökereiből, eredetéből és hagyományaiból. Nagyon fontos szimbóluma ennek a mai kiállítás, hiszen figyelmezteti a város mai polgárait, hogy milyen hagyományokat kell követni. Annál nagyobb dolog, mint hogy egy közösség magára talál, a rendszerváltás után több mint két évtizeddel elkezdődik egy közösségépítő munka, aminek vannak jelképei, és amelyek képesek tartalmat adni a hétköznapokban mindannyiunknak, azt hiszem, hogy ennél szebb eredmény nem létezhet. Ezt a közösségszervező és építő munkát, amit ma a városban végeznek, tisztelet és támogatás illeti. Oly annyira, hogy a kormány azon tagjai közé tartozom a miniszterelnökkel együtt, akiknek szándéka, fontos terve, hogy Székesfehérvár városában a Magyar Kormány egyik minisztériuma lehessen. Vannak, akik ezt vitatják, vannak, akik ellenállnak, de erről a szándékról és tervről az „Államreform 2” terv keretében sem teszünk le. A következő időszakban újra kérni fogom, hogy a kormány tárgyalja meg, hogy Székesfehérvár történelmi jogon hogyan tud bekapcsolódni az ország kormányzásába.”

Lázár János kiemelte: „Országunk és nemzetünk számára különösen fontos az, ahol élünk, az egy kulturtáj. Méghozzá a világtörténelem és a világ kulturális történetének egyik legfontosabb momentumának vagyunk részese. Ez a tárgyi emlék, a Seuso-kincs szimbóluma és bizonyítéka annak, hogy van helyünk Európában. A mi kulturális gyökereink, hagyományaink, az, ami a levegőben van, több ezer éve összeköt bennünket Európával és részévé tesz Európának.”

Lázár János a kormány kötelességének nevezte, hogy a Seuso-kincs brit magántulajdonban lévő, hiányzó részét visszaszerezze. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a múlt században elveszített kultúrtörténeti értékek visszakerüljenek Magyarországra.   „A XX. század mindentől megfosztott bennünket, de a helyzet nem reménytelen, mert lépésről lépésre megpróbáljuk az idő kerekét visszazökkenteni eredeti járásába, megpróbáljuk visszaszerezni mindazt, ami a magyar kultúrtörténet kincse volt.” Bejelentette, hogy a következő hetekben, hónapokban az emberek több olyan eseményről fognak hallani, amelyek, mint mondta: „Régi történetek lezárását és olyan kultúrtörténeti tárgyak hazánkba kerülését jelentik, amelyek hosszú távon gyarapíthatják az országot és megadják az érzést, hogy mi, magyarok büszkén járhassunk Európában".

A megnyitót követően a vendégek Nádorfi Gabriella régész szakmai vezetésével tekintették meg a Díszteremben kiállított műtárgyakat, amelyeket 2015. január 15-ig láthat a fehérvári közönség