A Pedagógusok Szakszervezete és Székesfehérvár Önkormányzata évek óta megemlékezik a város óvónőiről, tanítóiról és tanárairól. A Városháza Dísztermében kedden délután adták át az emlékdiplomákat az 50, 60, 65, 70 és 75 éve diplomázott pedagógusoknak. A negyven ünnepeltet egykori munkahelyük vezetői, valamint családtagjaik is elkísérték. 

A szép délutánon elsőként Jámbor Ferencné köszönte meg az egykori nevelők türelmét és elkötelezettségét, amellyel minden időben példamutató felelősséget vállaltak és terelgették tanítványaikat a pedagógus szolgálatban töltött hosszú évtizedek alatt. „Nagy dologra, egyesek szerint a legnagyobbra vállalkoztak Önök, amikor a gyermekeket tudásra, szívbéli jóságra tanították, miközben tudásukat megosztották velük és a mindennapokban példaként álltak előttük. Köszönetet mondunk ezért az évtizedeken át nevelő óvónőknek, tanítóknak, tanároknak. Óvodák és iskolák jelentik a bizonyítékot arra, hogy egy értékteremtő közösség milyen mély gyökerekkel rendelkezik, és hogy gyermekeink jövője minden erőfeszítést megérdemel.  Azt azonban csak a pedagógusok tudják igazán, hogy a mindennapok valóságában ez mit is jelent. Mennyi türelem kell ahhoz, hogy az épületek és az eszközök valódi értelmet nyerjenek. Hálásak vagyunk, hogy nap mint nap féltő, okos szóval, de ha kellett, segítő szigorral  bővítették ismereteinket és adtak nekünk biztos tudást és tartást az életben a megfelelő eligazodáshoz.” – mondta a Pedagógusok Szakszervezete Fejér Megyei Szervezetének elnöke.

„Mit tehetnék érted?” – hangzott fel az ismert dallam a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjainak előadásában, akik zenés-verses műsorral készültek az idős pedagógusok köszöntésére.

Dr. Cser-Palkovics András is köszönetet mondott az ünnepelteknek több évtizeden át tartó munkájukért. Székesfehérvár polgármestere az év egyik legszebb eseményeként említette az emlékdiplomák átadását, amely a tiszteletadásról szól. Mint mondta, a családok legnagyobb kincsüket, a gyermeküket bízzák rájuk, a nevelők pedig ezt a bizalmat meghálálva bővítik tudásukat és készítik fel őket az életre. Majd volt diákként arról beszélt, milyen meghatározó óvónők és pedagógusok voltak életében, akik sokat tettek a diákjaikért könnyebb és nehezebb időkben egyaránt. „Miközben a történelmet, vagy éppen a matematikát oktatták a diákoknak, aközben mást is szerettek volna: egy kis emberséget átadni, amelyet tartósabban magunkkal vihetünk. Hiszen a tantárgyak egy részét már én magam is valószínűleg elfelejtettem, de azt a tiszteletet, szeretet és megbecsülést, amelyet a tanáraimtól kaptam, azt mind a mai napig viszem magammal. A lelkemben, a szívemben, sőt a teljes személyiségemben. Azt hiszem, mindenki így van ezzel.”  - emelte ki dr. Cser-Palkovics András. Hozzátette: „Az ő érdemük, hogy generációk nőnek fel ebben a városban úgy, hogy szeretik Székesfehérvárt és szeretnék szolgálni, továbbvíve a szép hagyományokat, az Önöktől kapott értékeket. Nagyon sok tanárnak van oka büszke lenni egykori diákjaira és nagyon sok diáknak van oka büszkének lenni egykori nevelőjére.” 

Az ünnepi beszédet követően a város polgármestere és a szakszervezet vezetője negyven pedagógusnak adta át az arany-, gyémánt-, vas- és rubinokleveleiket, majd Szendreiné Borszéki Mária, a szakszervezet nyugdíjas tagozatának vezetője szólt a megjelentekhez. 

Az ünnepség zárásaként Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke mondott pohárköszöntőt. Mint elhangzott, az ünnepség keretében átadott jubileumi emlékdiplomák a társadalom és a régi tanítványok háláját, megbecsülését, tiszteletét és szeretetét fejezik ki.