1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét. A merénylettel kezdetét vette az I. világháború, azaz a Nagy Háború és Európa néhány hónap alatt lángba borult. A harci tevékenységek mellett a propagandagépezet is villámgyorsan beindult mindkét oldalon annak érdekében, hogy fokozzák a katonák, de főként a civil lakosság lelkesedését. 

Már a háború kezdete óta, az újságcikkek, filmhíradók és háborús dalok mellett fontos szerepet kaptak a már tömegméretekben gyártható érmék, plakettek és jelvények. Céljuk kezdetben az uralkodó iránti együttérzés és hűség kifejezése, a hadvezetés iránti bizalom és a harcoló katonák iránti tisztelet növelése volt. Számos érem készült Ferenc Józsefről, a meggyilkolt Ferenc Ferdinándról, a különböző fegyvernemek egyenruháit viselő Károly trónörökösről, az uralkodóház számos férfitagjáról. A legfelső hadvezetés tagjait bemutató érmek közül különösen érdekesek azok, amelyek magyar származású hadsereg- és erődparancsnokokat ábrázolnak, továbbá helytörténeti jelentőségűek a 17. honvéd gyalogezred doberdói és Kárpátok-beli harcainak emléket állító jelvények. A háború előrehaladásával azonban a kezdeti lelkesedést tükröző ábrázolásokat egyre inkább felváltották a frontról hazatért hadirokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat bemutató érmék, melyek már a háború nyomorúságára utaltak. A Hadisegélyező Hivatal, az Osztrák Vöröskereszt, valamint számos hadikórház adott ki ilyen érméket kreatív céllal. Ezek a darabok a társadalmi összefogást is hangsúlyozták. A kiállításon bemutatnak még az ellenséges odlalon harcoló országok haderőinek kifigurázására szolgáló gúnyérmék, a világháború haditechnikai hátterét, harci eszközeit ábrázoló alkotások.

Az érmék és plakettek, de még a tömegméretekben gyártott érmék alkotói között is ott találjuk a korszak kiváló éremműveseit, mint például Berán Lajos, Bory Jenő, Esseő Erzsébet, Telcs Ede, vagy az osztrák Arnold Harting és a német Karl Götz.

„A Nagy Háború és az érmészet” című kiállítás hat témakörben - Uralkodóház,  Hadvezetés, Katonák, Ellenségeink, Szövetségeseink és Jótékonyság – dolgozza fel az érmeket, plaketteket és jelvényeket. Láthatóak továbbá tablók az I. világháború főbb eseményeiről, a Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezredről, a magyar haditechnika megjelenéséről, a jótékonyságról és a hadsegélyezésről. A tablókat József Attila, Gyóni Géza, B. Szabó István és Babits Mihály idézetei gazdagítják.

A délutáni megnyitón dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet vezetője hangsúlyozta: a kiállítás szorosan kapcsolódik a „Háború és az érmészet” című nemzetközi konferenciához, amelyet 2014 októberében rendeztek meg a levéltár, Székesfehérvár Önkormányzata és a Magyar Numizmatikai Egyesület együttműködésével.

„A Városháza az első számú, a közösség számára legfontosabb épület Székesfehérváron. Ha bármely terében kiállítás kerül megrendezésre, akkor annak üzenetét a város is magáénak érzi és felvállalja.” – hangsúlyozta a kiállítást megnyitó köszöntőjében dr. Cser-Palkovics Andráspolgármester. Az érmészeti kiállítás egy olyan témát dolgoz fel, amelyben Székesfehérvár katonavárosként erősen érintett. A város nemcsak szlogenekben és szimbólumokban, hanem tettekben is megemlékezik a hőseiről és katonai hagyományairól, az érmészet pedig ehhez kiváló lehetőségeket nyújt. „Bízom abban, hogy a következő hetekben sokan tekintik meg a tárlatot, kicsit elgondolkodnak, emlékeznek majd, és engedik, hogy a kiállítás érzelmeket váltson ki belőlük. Szinte minden család felmenői között vannak olyanok, akik életüket, egészségüket, vagy éppen szabadságukat adták a nemzetért. Vannak olyanok, akik tragédiaként megélték, hogy férjük, édesapjuk, gyermekük, vagy akár több családtagjuk nem tért haza. Fontos, hogy ezt az időszakot mi is megértsük, és ehhez eszközöket, például gyönyörű érmeket hívjunk segítségül.” – tette hozzá dr. Cser-Palkovics András. A városvezető köszönetét fejezte ki a magángyűjtőknek, akik biztosították a kiállítás anyagát és méltatta a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Fejér Megyei Alba Regia Szervezetének munkáját, közösségszervező tevékenységét.

A kiállítás április 24-ig tekinthető meg a Városházán.