Rendkívül "másnaposan", körülményesen, lassan, mondhatni öregurasan focizva kezdett a Vidi, miközben a házigazdák nagyon motiváltan, harapósan léptek pályára. Ők szerezték meg a lepattanó labdák zömét, jól zavarták már a labda átvételekor a piros-kékek játékosait, akiknek ez egyáltalán nem ízlett, szinte képtelenek voltak kijönni saját térfelükről.

A lilák ki is dolgoztak néhány lehetőséget, de vagy Calatayud védett szépen, vagy lesen állította meg őket a partjelző. A levegőben lógott a házigazdák vezetése, ekkor -a 37. percben- mégis a Videoton jutott előnyhöz: Stopira indította Oliveirát a saját térfeléről, a portugál balról középre kanyarodott a labdával, s mivel a 16 -os vonalához érve már nem merték bántani a nyakában loholó védők, jobbal, középről 15 méterről laposan kilőtte a bal alsó sarkot, 0-1!

A félidőből hátralévő percekben már csak Kovács István sérülése (nem sokkal a meccs után még nem lehetett tudni semmit az állapotáról) jelentett eseményt. Egy rossz mozdulatot követően le kellett cserélni, Simon Ádám állt a helyére. Nikolics kapott még egy jó beadást jobbról Trebotictól, ám "eltörte" a labdát ígéretes helyzetben, így maradt a 0-1 a szünetre.

A második félidőt is a hazaiak kezdték aktívabban, igaz, Nikolicsé volt az első lehetőség, de ebből nem lett semmi. A lilák hátrányban nem is tehettek mást, minthogy támadnak, a Vidi pedig továbbra is lassan, komótosan, pontatlanul focizgatott, így jórészt a vendégek térfelén pattogott a labda. Mindazonáltal az ÚFC kicsit elfáradhatott, mert a nagy fölény nem párosult nagy ziccerekkel. Majd felborult a pálya, de Calatayudot ritkán hozták nehéz helyzetbe.

A 60. minutumban aztán Oliveira eldönthette volna a meccset, Ivanovszkival kényszerítőzött, hatalmas helyzetben léphetett ki, de az ötösről a kapuval szemben kicsit balról lövés helyett inkább középre gurította a játékszert, az érkező Ivanovszki és Nikolics mögé, így odalett a meccslabda. Gyurcsónak is volt egy kecsegtető lehetősége, de egy az egyben szerelte egy hazai védő az ötös sarkán, majd Sándor lőtt mellé csúnyán egy szöglet utáni kipattanót 15 -ről, miközben hasztalan birkóztak Juhászékkal a másik oldalon a Vignjevics-fiúk.

A hajrában próbálkozott még néhány felíveléssel az Újpest és egy "fél 11-essel" felérő szabadrúgása volt Suljicnak is, miután Ivanovszki "bravúros" mozdulattal csapata 16-osának vonalán, pont középen saját kezére rúgta a labdát... A jogos szabadot Suljic pont oda lőtte -a jobb sarokra-, ahol Calatayud állt, s bár erő volt benne, nem tudott kifogni a rutinos spanyol portáson. Ojo csúsztatásában volt még némi veszély, de nem jött meg a lila-fehérek gólja, így a Vidi viszonylag simán kihúzta a végéig, rendkívül értékes 3 ponttal gazdagodva.

A listavezető 8 fordulóval a bajnokság zárása előtt 10 ponttal vezet a szép lassan leeresztő MTK, s 11 egységgel a remekül menetelő Ferencváros előtt. A negyedik helyezett Debrecen hátránya már 16 pont. Aligha nyerheti már meg a Vidin kívül más az aranyat, tulajdonképpen elég, ha a hátralévő 8 mecséből négyet megnyer, ám valószínűleg még enneél kevesebb is elég lehet, hiszen nem valószínű, hogy a Fradi vagy az MTK nem veszít már pontokat.

Egy biztos, játékban sokkal több kell a fehérváriaktól, mert ezzel a nagyon kényelmes, lassú focizgatással amit most és előtte az MTK és a Puskás Akadémia ellen bemutatott, még bajba is kerülhet. Főleg azért, mert a vélhető BL-szereplés ezzel a produkcióval rögtön az első selejtezőn véget is fog érni számára, legyen bárki az ellenfél...

Joan Carrillónak nem sok ideje lesz rendet tenni a fejekben, mert szerdán 18 órakor már a Magyar Kupa elődöntőjében vív hazai pályán csapata újabb kemény derbit az Újpesttel, majd vasárnap 18:30 -kor jön a Haladás elleni hazai bajnoki.