A történelmi Magyarország sorsát megpecsételő, a 20. század legnagyobb magyar nemzetvesztését és történelmi tragédiák sorát előidéző trianoni diktátumot 1920. június 4-én, az első világháború lezárásaként írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában. A Magyarországra rákényszerített trianoni békeszerződés alapján hazánk elveszítette területének két-, míg lakosságának mintegy egyharmadát. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját.

A Trianon Múzeum vándorkiállításának 31 nagyméretű, színes tablójából Székesfehérváron 24 darab mutatja be a trianoni békediktátum történetét és tragikus következményeit. „A mai magyar emberek számára ez a vándorkiállítás azért bír nagy jelentőséggel, hogy megismerjük a múltunkat, és tudjuk, mi a teendők a jövőre vonatkozóan. 1920. június 4-én Magyarország elvesztette területe kétharmadát, valamint összlakosságának egyharmadát. Ez egy óriási érvágás volt a nemzet életében. Az ezt követő időszakban a magyar nép a revíziót követelte. Ezt sikerült is elérni az I. és a II. bécsi döntéssel, melynek értelmében jelentős területeket kaptunk vissza. Sajnos ezeket a döntéseket az 1947. évi párizsi béke szintén semmissé tette. Jelentős magyar közösségek élnek a mai napig Magyarország határain túl, de a szórványosodás következtében ezek a közösségek kisebbségben élnek. A mai magyar vezetőknek az lenne a feladatuk, hogy megállítsák ezt a folyamatot, és próbálják segíteni a határon túl élő magyarokat, hogy megmaradhassanak szülőföldjükön.” – hangzottak el Fazakas Attila, a Magyar Állandó Értekezlet Szórványbizottság tagjának szavai. Ezt követően a kiállítás egyik kezdeményezője, Kónyi-Kiss Botond szólt a megjelentekhez. Beszédében kiemelte, hogy a mai fiatalságnak hatalmas felelőssége van a magyar nemzet építésében.

A várpalotai Thury-várból érkező tablókon minden részletre kiterjedően illusztrálják a magyar állam békés nemzetiségi politikáját az első világháborút megelőzően, a kisebbségi követelések történetét, illetve Magyarország idegen megszállásának főbb eseményeit. A tárlaton az idegen csapatok elleni küzdelmet, köztük a Székely Hadosztály, a balassagyarmati polgárok, a nyugat-magyarországi felkelők, és a Pécset, Baját, Baranyát visszafoglalók sikeres ellenállását négy tablón keresztül ismerhetik meg az érdeklődők.

Székesfehérvár alpolgármestere, Róth Péter szerint a sebeket be kell gyógyítani annak érdekében, hogy jótékony energiával szolgáljuk nemzetünket. „95 évvel ezelőtt összegyűltek a világ akkori nagyjai, hogy békét teremtsenek Közép-Európában. Tudjuk, hogy ez nem sikerült nekik. Annyit sikerült csak elérniük, hogy azóta is érezzük egy nép fájdalmát. Ez a fájdalom azt gondolom, minden magyart meg kell, hogy érintsen. Minden magyarnak fáj az, hogy más magyarok nem beszélhetnek szabadon a saját nyelvükön, családokat szakítottak el egymástól, kultúránkat próbálták elrejteni, valamint történelmünket gyalázták meg. Mindnyájunknak van feladata ezzel a fájdalommal. Azt hiszem, hogy az elsődleges feladatunk a sebek begyógyítása. Öt évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a magyar nemzet összetartozásáról szóló törvényt, amely 1990 óta az egyik legszebb magyar törvény. Ebben a törvényben ünnepélyesen deklarálták azt, hogy hazánk minden tagja az egységes és oszthatatlan magyar nemzet része. Gyógyítani kell a sebeket, de nem azért hogy a fájdalmakat elfeledjük. Azért kell a sebeket begyógyítani, hogy a fájdalomból származó feszültség olyan alkotóenergiákat szüljön, amelyek az egységes és oszthatatlan magyar nemzet javát szolgálják.” – mondta Róth Péter, aki megköszönte a várpalotai Trianon Múzeum hiánypótló munkáját és mindazoknak a fáradozását, akik a kiállítás megvalósításában tevékeny részt vállaltak.

A tablókon konkrét számadatokkal kiegészítve láthatóak a trianoni békediktátum utáni veszteségek, továbbá az ország szétszakításának főbb eseményei. A tablók segítségével megismerkedhetünk az 1919-1938 közötti revizionista mozgalmakkal, a revíziós sikerekkel, Délvidék, Erdély és Felvidék egyes városainak visszaszerzésével. A tablósorozat utolsó néhány darabja az újból megszállt területeken élők további életútját mutatja be, valamint beszámol a második világháború tragikus következményeiről: a délvidéki magyarirtásról, a felvidéki deportálásokról és a megszállt területeken élő magyarok üldözéséről.

A kiállítást egészen június 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők, 08.00 óra és 18.00 óra között a Városháza emeleti Díszfolyosóján. További érdekesség, hogy előre egyeztetett időpontban csoportok számára rendhagyó történelemórát is tartanak székesfehérvári történészek. Időpont-egyeztetés ügyében a +36 20 24 07 968-as telefonszámon lehet.