Még az is kérdéses, hogy melyik technológia válhat a jelenlegi FM-sugárzás igazi konkurenciájává - írja a Marketing&Media legújabb száma, amely a piac több szereplőjét és az NMHH illetékesét is megszólaltatta.

Bő hét évvel ezelőtt interjút készített a Marketing&Media Such Györggyel, a Magyar Rádió akkori elnökével. Az interjú előtt az elnök büszkén mutogatta az asztalán lévő digitális rádiókészüléket, és azt ecsetelte, hogy hamarosan ezek az eszközök teljesen átalakítják a rádiós piacot. Talán már a múlt homályába vész, de annak idején a közrádió csatornáinak is azért adták az MR1, MR2, MR3 elnevezést, hogy a leendő digitális rádiós piacon jobban beazonosíthatók legyenek. Az akkori rádióelnök várakozásai finoman szólva sem jöttek be, ma ugyanúgy megbámulnánk egy DAB-vételre alkalmas rádiókészüléket, mint 2008-ban Such irodájában. Arról nem is beszélve, hogy most talán még nehezebb jóslásokba bocsátkozni a rádiók digitalizációja kapcsán.

Nemzetközi helyzet

Ez egyébként nem magyar sajátosság, egyelőre a nemzetközi tapasztalatok alapján sem mondható ki százszázalékos biztonsággal, hogy a jelenlegi FM-műsorszórást a DAB+-nak nevezett digitális technológia fogja váltani. Országonként ugyanis meglehetősen eltérők a tapasztalatok.

Az éllovasnak Norvégia számít, ahol a DAB+-rendszerben 22, az analóg FM-hálózaton pedig csak öt rádió érhető el, és a lakosság több mint a fele már digitálisan rádiózik. Áprilisban be is jelentették, hogy 2017 folyamán – a világon elsőként – leállítják az FM-rádiók sugárzását. Ezen a téren még jól teljesít Nagy-Britannia, Dánia, Svájc vagy éppen Németország. A németeknél például már országszerte foghatók a digitális rádiók, az elérhető választék tartományonként különböző, az ország déli részén 69, északon 19 adó érhető el ebben a formában. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a németeknél is felvetődött az analóg hálózat lekapcsolásának kérdése.

Azonban nem mindenhol halad ilyen jól ez az új technológia. Kanadában például leállították a DAB+-teszteket, az Egyesült Államokban pedig egy másik rendszer, a HD Radio van elterjedőben, amelynek révén a meglévő FM-hálózatokat nem leváltják, hanem digitális csatornákkal egészítik ki, azaz egy hibrid megoldásról van szó.

A digitális rádiós technológiának azzal is meg kell küzdenie, hogy az analóg piacon erős pozíciót szerzett szereplőknek egyáltalán nem érdekük, hogy a rádiós piacon is mihamarabb létrejöjjön a digitális átállás. Jól látszik ez Ausztriában, ahol hamarosan megkezdődik a DAB+ sugárzás, viszont a projektből az utolsó pillanatban kihátrált az osztrák közrádió és a leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Kronehit (hasonlóan domináns szereplők, mint nálunk a Magyar Rádió és a Class FM). Ez pedig azt jelenti, hogy a digitálisan elérhető műsorkínálat egyelőre kevésbé lesz vonzó, mint az analóg választék.

Nincs rá igény

Magyarországon évekkel ezelőtt egy DRM-nek nevezett digitális technológiát is teszteltek, a Magyar Katolikus Rádió volt ebben a közreműködő fél. Jelenleg a DAB+- rendszerű sugárzás érhető el Budapesten és környékén. A választékot olyan, az FM-sugárzásban is elérhető rádiók, mint a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, a Dankó, a Klubrádió, a Lánchíd Rádió, az InfoRádió, valamint a Magyar Katolikus Rádió jelentik.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól megtudtuk, hogy a televíziós műsorszórással szemben a digitális rádiós átállásra nincs meghatározva határidő. A hálózat bővítésének tervezését elkezdték, de mivel a digitális rádióműsor-szórás iránt nincs jelentős igény, ezért a közeljövőben nem tervezik, hogy pályázatot írjanak ki egy országos hálózat kiépítésére. Egy analóg frekvencia helyén hiába lehetne tíz digitálisat indítani, erősen kérdéses, hogy a piac el tudna-e tartani a jelenleginél több rádiót. Ezzel pedig el is jutottunk a rádiós digitalizáció 22-es csapdájáig: amíg nincsenek érdeklődő rádiók, addig felesleges országos hálózatot építeni, és amíg nincs széles választékú országos hálózat, addig az emberek nem fognak DAB+-készülékeket vásárolni.

Kicsi piac – nagy verseny

A DAB+-sugárzás számára jelentős versenytársat jelentenek a különféle online és mobilos megoldások. Ezen a téren nemcsak a hagyományos rádiók mobilos hallgatására kell gondolni, hanem az olyan szolgáltatások elterjedésére, mint a Deezer vagy a Spotify. A különféle online megoldások azonban nagy tömegeket jelenleg nem érnek el. Legalábbis még. Nem kétséges, hogy az internet globális térhódításával a vezető szerepet előbb-utóbb át fogják venni a világhálón elérhető rádióműsorok. Csak idő kérdése, hogy mikor.