Hrabovszky László 1936-ban született Békéscsabán. 1956 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója volt és a forradalomban betöltött szerepe miatt 1956. után 10 évi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Katonai Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság ezt a súlyos döntést helyben hagyta. 

Hat év után szabadult, ekkor 1963-ban Székesfehérváron telepedett le, és mint mérnök dolgozott egészen nyugdíjazásáig. Az 1960-as évek második felében újjászervezte a Fejér Megyei Tervező Irodát, amelynek egyik vezetője volt, majd a későbbiekben – miután erről a munkahelyéről eltávolították – az Agrokomplexnél helyezkedett el. Itt is kiváló szakmai képzettségű mérnöki csoportot hozott létre, a ragasztott faszerkezetek honosításával, tervezésével foglalkozott. Számos magyar szabadalom feltalálója, többek között a nemzetközileg is elismert ún. ragasztott faszerkezetes épületek kialakítása kapcsán vállalt meghatározó szerepet, amelyek különösen uszodáknál és egyéb sportlétesítményeknél voltak alkalmazhatóak. Életét a Kádár diktatúra idején igen nehéz körülmények között élte, „múltja” miatt rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül.