A Meeting Music szervezte Musica Sacra 2015-ös kórusversenyen Rómában ezüst minősítést szerzett az Alba Regia Vegyeskar. A versenyt 1988 óta rendezik meg, elindítói a magyar Hollerung Gábor Liszt-díjas karmester és Horváth Piroska; 125 zenei világesemény több mint 600 kórus részvételével, amelyek az összes kontinens 90 országát felölelik – a Meeting Music működése és jelentősége „Az egész világ egy kórus” jelmondatot követi. A 2015-ös Rómában szervezett kórusversenyen 16 kórus vett részt július 1-től 5-ig: többek között amerikai, cseh, olasz, orosz, portugál, indonéz, koreai és magyar résztvevőkkel.

A Musica Sacrán különféle kategóriákban mérhették össze tudásukat a fellépő kórusok: gyerekkórusok, ifjúsági kórusok, női karok, férfikarok és vegyeskarok versenyeztek. A felnőtt vegyeskarok között énekelt a székesfehérvári Alba Regia Vegyeskar. Az egyházi zenei kórusverseny idén lehetővé tett egy világi kategóriát is; a fehérvári kórus a szakrális szekcióban indult. A kategória felnőtt vegyeskarokat pontozó zsűrijének tagjai között két olasz, egy német, egy amerikai és egy magyar nemzetiségű bíráló képviseltette magát. Ebben a szekcióban egy dán, egy indonéz, egy koreai, egy észt és a magyar énekkar indult. Az Alba Regia Vegyeskart Kneifel Imre vezényelte.

A kiírás alapján egy reneszánsz korabeli, egy barokk vagy klasszikus, egy 20. századi vagy saját nemzetbeli, illetve egy kortárs zeneszerző művével lehetett nevezni. Az alba regiások Giovanni Pierluigi da Palestrinától, Antonio Lottitól, Bárdos Lajostól és Vajda Jánostól énekeltek egy-egy zeneművet.  „Egy nagyon jó akusztikájú bazilikában, a San Paolóban versenyeztünk egy öttagú bizottság előtt. Nagyon meleg volt, 40 fok körüli hőmérséklet, a legmelegebb természetesen a verseny napján. A bazilika sem adott enyhülést, még a kő is meleg volt – úgyhogy a szmokingot levettük, még a zsűri is ingujjra vetkőzött a hőségben. Ezzel együtt nagyon koncentráltan, nagyon felkészülten, nagyon szépen énekelt a kórusunk.” – mondjaKneifel Imre. 

Ahogy a kórus vezetője meséli, az énekkart ki kellett egészíteni néhány fiatal énekessel, mert nem tudott mindenki elutazni Rómába. Az egyik legmaradandóbb élményt az jelentette, hogy az utazás és a próbák során igazi közösséggé kovácsolódott az a csapat, amelyben az induláskor nem mindenki ismerte a másikat: „Olyan egységesen, olyan jóakarattal és lendülettel készültek, hogy végül egy nagyszerű hangversenynek lehettem részese. Az odaadást és a teljes figyelmet jelzi, hogy szinte mindenki kívülről énekelte a műsort, nagyon-nagyon akarták azt, hogy szép legyen: és ezt a zsűri méltányolta. A magyar zsűritag, Hollerung Gábor a fellépésünk után a következő szavakat használta: „Brutális kategóriában indultatok” – ugyanis magyar kórusok ritkán neveznek felnőtt vegyeskarral a Musica Sacrára. Az akadémiai kórusok között három is volt a kategóriánkban, amelynek minden tagja kis túlzással operaénekes lehetne az egyéni adottságai alapján. A profikat és a mi kórusunkhoz hasonló amatőr kórusokat ez a verseny nem különbözteti meg. Hollerung Gábor méltatásában az is szerepelt, hogy büszkék lehetünk az előadásra, hiszen nagyon nehéz műsort vittünk, és ezt nagyon szépen megoldottuk. Az arany minősítéstől egy pont választotta el az Alba Regia Vegyeskart: az ezüst minősítés kilenc fokozatából a legmagasabbat értük el.”

A Musica Sacrán van egy nagydíjas verseny, amelyben egy bizonyos pontszám fölött minden kórus versenyezhet – a fehérváriak kategóriájának színvonalát az is híven tükrözi, hogy az öt kórusból hárman indultak a nagydíjas versenyen, amit végül a Dán Zeneakadémia Vegyeskara nyert meg.

A Musica Sacra szakmailag nagyon szigorú és mégis nagyon humánus megmérettetés: a verseny értékelése differenciált: mind a bronz, mind az ezüst és az arany minősítést kilenc fokozatra osztották, ezáltal az egyes kórusok produkciója pontosan értékelhető. Minden zsűritag minden egyes mű elhangzása után több szempontból értékelt: többek között az intonációt, a tiszta éneklést, a tempót, a szövegmondás érthetőségét, a kórus és karnagy viszonyát, a műsor dramaturgiáját és a stílushűséget pontozták. Kneifel Imre értékesnek tartja a találkozások és egymás meghallgatásának lehetőségét, valamint azt is, hogy a Meeting Music szervezésében a zsűritagokkal együttműködve lehet próbálni, akár tanácsot kérni a magas képzettségű, gyakorlott zenészektől. „Fontosnak tartom, hogy egy ilyen világversenyen a kórusok meghallgatják egymást; persze volt „közönség” is, a bazilika harmadát-felét zenekedvelő érdeklődők tették ki. A kórustagok számára nemcsak szakmailag, hanem egyszerűen a zenei élmény szempontjából is maradandó emlékek ezek a hangversenyek” – fogalmazott a kórusvezető.

Az Alba Regia Vegyeskar a kórusmuzsika élményein kívül turistaként bejárta Rómát: nem maradhatott ki a Colosseum, a Forum Romanum, a Piazza Venezia, a Trevi-kút, a Santa Maria Maggiore templom vagy a Pantheon. Kneifel Imre elmesélte, hogy a vatikáni Szent Péter Bazilikában néhányan lemehettek megnézni Szent Péter feltételezett sírját és az őskereszténység történelmi emlékeit a nagytemplom alatt, ami feledhetetlen volt ugyanúgy, mint a hazafelé vezető úton tett megálló Orvietoban, ahol egy hatalmas dómban egy mise részesei lehettek – az átélt élményeket számba sem lehet venni. „A legfontosabb számomra mégis az volt, hogy az énekkar nagyon szépen összekovácsolódott, és mint közösség egy emberként énekelt. Rengeteg nevetés, szeretet, jókívánság és jóakarat, amit tapasztaltam és kaptam tőlük. Fáradtan, de nagyon jó hangulatban értünk haza” – fogalmazott Kneifel Imre.

Egy nap pihenés után folytatódnak a próbák: az Alba Regia Vegyeskar az augusztus 18-i fehérvári Musica Sacrára készül Puccini Messa di Gloria című művével, amit Carlo Ponti Jr. vezényel majd. Közben próbálnak a Harmonia Albensis keretében Boross Csilla hangversenyére, amire augusztus 6-án kerül sor, valamint a Koronázási Szertatáson is fognak énekelni a Nemzeti Emlékhelyen a Székesfehérvári Királyi Napokon.