Székesfehérvárra érkezett a Virágos Magyarországért verseny zsűrije. A szakemberek az egész napos program során végignézik az elmúlt évek során megvalósult fejlesztéseket. A zsűri tagjai két rövid előadást hallgattak meg a most induló fejlesztésekről, valamint megismerhették a Városgondnokság térinformatikai rendszerét és a városüzemeltetést is.

Mint arról előadásában Mészáros Attila alpolgármester beszámolt, Székesfehérvár Önkormányzata a Városgondnoksággal közösen az elmúlt években nagyon sokat tett azért, hogy minél több zöldfelülete, virágos utcái, közterei, parkjai legyenek Székesfehérvárnak. Ezek mellett nagyon fontosak azok a zöldfejlesztések, amelyek idén indulnak. „Az egyik ilyen a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációs programja, amelyre a kormánytól 3,8 milliárd forintot kaptunk. Itt a tervezési szakaszban vagyunk, és minden bizonnyal tavasszal már megkezdődhet a konkrét kivitelezés is. Sóstón megtörténik a mederkotrás, a vízpótlás, valamint új tanösvényt és olyan közösségi tereket alakítunk ki, amelyek a természeti értékek őrzése mellett látogatottabbá teszik ezt a természetvédelmi területet. A másik ilyen régi vágya a városnak, hogy a vidámparki Csónakázó tavat a nevének megfelelően újra csónakozhatóvá tegyük. Ennek feltétele, hogy a mederkotrás megvalósuljon.” Mészáros Attila kiemelte: „A Modern Városok program keretében szeretnénk megvalósítani azt az úgynevezett „Zöld tüdő” programot, amelynek keretében a Palotaváros mögött lévő nagy, zöld területen fásítással parkot, egy újabb közösségi teret alakítanánk ki. A szakemberek megkezdték a tervezést, ha ezek elkészülnek, és az önkormányzat megállapodik a kormánnyal a kivitelezés végleges összegéről, akkor megkezdődhet itt is a fejlesztés.” Székesfehérvár alpolgármestere hozzátette azt is, a Városgondnoksággal közösen két olyan városrészi fejlesztés is napirenden van, amely az ott élők életminőségét javítja. Az Aszalvölgyi árokban megvalósul a zöldterület-fejlesztés sportpályákkal, kondiparkkal, futólehetőséggel, míg a másik a Tóvárosi lakónegyed mellett található sétány és park rekonstrukciója lesz.

A két évtizedes múltra visszatekintő Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny Szervező Bizottsága által meghirdetett 2015. évi Virágos Magyarországért verseny célja a kulturált és vonzó országkép kialakítása, a fenntartható fejlődés szempontjainak következetes alkalmazása, a településen élők összefogásának ösztönzése, az életminőség javítása, a környezettudatos gondolkodás és szemlélet erősítése, a természeti és az építészeti örökség megőrzése és gyarapítása. A 2015. év kiemelt témája a településen a templom vagy vallási épület kertjének gondozottsága. Lélekszámtól függően 5 kategóriában lehetett nevezni. Idén 209 település, köztük Székesfehérvár is, vállalta a megmérettetést.

Bozai István városgondnok arról adott tájékoztatást, hogy több mint 3300 m² virágágyás és majd 3 millió m² zöldterület van a városban. Az utóbbi években egyre nőtt a virágos felület. A telepítésekben azonban nemcsak a Városgondnokság szakemberei, hanem a székesfehérváriak is részt vesznek. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az általunk indított pályázat keretében idén 500 induló (családok, intézmények, lakóközösségek) gondolta úgy, hogy velünk együtt közösen szépítik, virágosítják Székesfehérvárt.”

Székesfehérvár közel húsz éve már egyszer megnyerte ezt az országos versenyt, és indulhatott nemzetközi megmérettetésen. Bozai István hozzátette: „Szeretnénk, ha a következő két-három évben ismét sikerülne magunkat megmérettetni a nemzetközi versenyben. A most folyamatban lévő, illetve megvalósult fejlesztések nyomán – virágosítás tekintetében is - újra egy európai szintű várossá tudtuk Székesfehérvár fejleszteni, így méltó módon tudnánk képviselni az országot.”

A rövid szakmai megbeszélést követően városnéző körútra indultak a Virágos Magyarországért verseny zsűritagjai. A Rózsa-ligettől indulva többek között megtekintik a Szárazréti Közösségi Központot, a Petőfi parkot, a megújult Várkörutat, a bevásárlóközpontok környékét, a Halesz-ligetet, a Fiskális úti templomkertet, a Bory-várat, a Belvárost, és több városi intézmény megújult udvarát.

A bejárás során a szakemberek fokozottan nézik a települések gondozottságát, tisztaságát, egységes képét, zöldfelületi programját, fejlődését. Figyelmet fordítanak a közösségi részvételre, a lakosság és a civil szervezetek bevonására, valamint a település turisztikai jelentőségére és felkészültségére, látogató- és vendégbarát szemléletére. Bírálati szempont még az önkormányzat erőfeszítése, fenntartói szerepe és stratégiai gondolkodása, a nevelési-oktatási intézmények környezettudatos programja és eredménye, valamint a korszerű hulladékgazdálkodás és megújuló energia felhasználása is.