A Székesfehérvári Királyi Napok keretében nyílt kiállítás egykori, székesfehérvári művészek alkotásaiból. A Szent István Király Múzeum Megyeház utcai épületében Áron Nagy Lajos, Ballagó Imre, Bodor Aladár, Bory Jenő, Kerekes József, M. Tóth István, Monos József, Pallay József, Say Géza, Smohay János és Vaimár István festményei láthatóak, amelyeken megjelenik a XIX. század végi, XX. század eleji Székesfehérvár: a vízimalom, a Belváros hangulatos utcái, Szárazrét és többek között a Szemináriumi templom impozáns belső tere.

Mint azt köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester elmondta, a Székesfehérvári Királyi Napok eseményeinek összeállítása során arra törekedtek, hogy az ebben az időszakban nagy számban városunkba érkező vendégek számára a kultúra minden területéről tudjanak valamit mutatni. Ennek jegyében nyílt meg többek között a királyi koronázó bazilika történetét bemutató kiállítás, és ezt a célt szolgálja a mai tárlat is. „A szakma és a múzeumok összefogásával, valamint a fenntartók támogatásával egy nagyobb célt is kitűzünk magunk elé. Egy 2020-ig tartó program keretében szeretnénk Székesfehérvár kultúr- és művészettörténetét feldolgozni. A ma megnyíló kiállítás anyaga is azt bizonyítja, hogy szerencsére van mit feldolgozni. A látogatók ebből a metszetből is megismerhetik, hogy milyen csodálatos gyűjteménye van ennek a városnak. ” A jövőről szólva dr. Cser-Palkovics András hozzátette, szeretnék növelni a kiállítóterek számát is.

A tárlat anyagát Smohay András művészettörténész, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója ajánlotta a látogatók figyelmébe. Kiemelte, hogy az utóbbi 10 év alatt folyamatosan figyelt az egykori székesfehérvári művészekre az a közösség, amelynek kitüntetett, megbecsült tagjai voltak, az a városi közélet, amelynek aktív résztvevőiként, alakítóiként éltek. Jelen kiállításon a festmények mellett életrajzok is kerültek a falakra, ez részben az eddigi egyéni tárlatok, részben az azóta örvendetes módon megkezdett kutatások eredményei. „Nagyon fontos, hogy ne csak a kiállított műveket, hanem a művészek életét is ismerjük, s biztos vagyok benne, hogy azok is találnak új információt ezekben az életrajzokban, akik személyesen ismerték a művészeket.  Talán érzékelhető az eddig elhangzottakból, hogy a Múltidézés című kiállítás egy folyamatba illeszkedik. A következő lépés, a művészek életművének kontextusba helyezése lesz. Alaposabban meg kell ismernünk azt a kort, melyben éltek és alkottak, azt a Székesfehérvárt, mely ekkor újkori történetének egyik legnagyobb átalakulásán ment keresztül. Ilyen értelemben egyébként a művek egy része pótolhatatlan kordokumentum is, hiszen több olyan városképi részletet is ábrázolnak, melyek mára teljesen megváltoztak, s nem maradt fent róluk archív fényképfelvétel. Meg kell vizsgálni a fehérvári művészek kapcsolatát az ország vezető alkotóival, művészcsoportjaival. További kutatások témája lehet, hogy milyen módon hatottak a Szent István Király Múzeum országos jelentőségű képzőművészeti tárlatai a helyi alkotók életművére.” Smohay András hozzátette, még sok-sok izgalmas kérdést megválaszoló összefoglaló kiállításra, kiállításokra van szükség a közeljövőben Székesfehérvár művészetéről. „Amennyire tájékozott vagyok a témában, erre már biztosan nem kell 10 évet várni.”

A Megyeház utcai kiállítótérben látható képeken megjelenik egy-egy, a mai fehérváriaknak is kedves utcarészlet, de számos olyan épület is, amelyet csak az alkotók és kortársaik láthattak, ismerhettek. A székesfehérvári, vagy a városhoz kötődő művészek sok érdekességet és újdonságot tartalmazó életrajzát is érdemes elolvasni. A Szent István Király Múzeum gyűjteményéből készült kiállítás 2015. október 4-ig látogatható a Megyeház utca 17. szám alatt.