Ünnepélyes keretek között avatták fel Aba-Novák Vilmos festőművész szobrát a Koronázó téren. Pogány Gábor Benő bronz alkotása, amely Aba-Novák Vilmost pipával a szájában, a kezeiben ecseteket tartva, jobb kezét éppen alkotásra emelve ábrázolja, a Nemzeti Emlékhely közvetlen szomszédságában áll. Így emlékeztetve az arra járókat, hogy Aba-Novák három fehérvári alkotása közül az egyik ismert műve Szent István mauzóleumának falát díszíti.

A szobor avatásán Székesfehérvár polgármestere mondott köszöntőt. Dr. Cser-Palkovics András örömét fejezte ki, hogy egy újabb alkotással gazdagszik Székesfehérvár egyik legfontosabb közterülete. Kihangsúlyozta, hogy a város életében megjelenő értékek - melyek hosszú évszázadokon keresztül jönnek létre - mindig kötődtek személyiségekhez. „Gazdag az a város, amely olyan műkincsekkel, olyan alkotásokkal büszkélkedhet, olyan történelmi helyekkel, nevezetességekkel és történelmi eseményekkel, mint Székesfehérvár. Abba a több, mint ezer évbe fejezetet írni, már önmagában jelzi, hogy valaki valami nagy dolgot tett a közösségért. Úgy gondolom, hogy Aba-Novák Vilmos ilyen személyiség volt.”- osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel a polgármester.

Dr. Cser-Palkovics András beszélt arról is, hogy mennyi mindent köszönhet a város a festőművésznek, és mennyi mindennel vagyunk neki adósai. Beszédében kitért arra, hogy a művész alkotásait évtizedekig nem lehetett látni, mert azokat lemázolták. A legjelentősebbek viszont a restaurálásoknak köszönhetően megvannak, és mind a fehérváriak, mind az idelátogatók megcsodálhatják ezeket. Úgy, ahogyan ő is, amikor kilép az irodájából, hiszen a város egy csodálatos történelmi évét, az 1938-as Szent István Év eseményeit eleveníti fel Aba-Novák seccoja a Városháza emeleti folyosóján.  

Székesfehérvár az elmúlt években is mindent megtett, és ma is megtesz azért, hogy a modern magyar festészet legjelentősebb alkotói között számon tartott Aba-Novák Vilmos egyéni és örök érvényű művészete minél szélesebb körben ismertté váljon. „Aba-Novák Vilmos szobra most egy emblematikus helyen áll, mintegy rátekintve saját alkotására.” - zárta beszédét a polgármester, majd köszönetet mondott mindenkinek, akinek része volt abban, hogy ez a szoboravatás megtörténhetett.

Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotásának avatóján a város elöljárói, intézményvezetői, az érdeklődő fehérváriak és turisták mellett jelen volt a katari nagykövet is, aki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárával érkezett az ünnepségre.

Avatóbeszédében L. Simon László államtitkár úgy fogalmazott, hogy a szobor avatása nemcsak Aba-Novák Vilmosnak, hanem a fehérváriaknak, a magyar művészet szerelmeseinek és az alkotó művészetét szerető közönségnek is egyaránt egy újabb elégtétel. Felidézte, hogy a kommunista diktatúra éveiben Aba-Novák fehérvári seccoit lemeszelték, csak a sorsnak és néhány jólelkű embernek köszönhető, hogy nem verték le azokat a vakolattal együtt. Hozzátette, Pogány Gábor Benő alkotása újabb bizonyítéka annak, hogy a szellemi sírból, ahová ellenfelei szánták a művészt, van feltámadás. De mint mondta, nem csupán Aba-Novák feltámadásáról beszélhetünk, hanem a királyi városéról is, amelyet deszakralizáltak, és meg akartak fosztani múltjától, azaz az államalapításhoz és első szent királyunkhoz kötődő identitásától.

L. Simon László hangsúlyozta: „Előttünk áll egy korábban csak fényképek alapján elképzelt robosztus, tekintélyt parancsoló alak, aki nagyon fiatalon, 47 évesen halt meg, de fantasztikusan gazdag életművet hagyott ránk. Érett alkotónak, határozott, erős férfinak látjuk, hiába is keresnénk markáns arcvonásai mögött az éppen száz évvel ezelőtt a nagy háború poklában megsebesült 21 éves fiatalembert, aki 31 hónapig szolgált a fronton. Azt azonban tudjuk, hogy nemcsak a nagy háborúban, hanem a hétköznapokban is hős volt, aki a hazájához és a nemzetéhez mindig hű maradt. Aba-Novák Vilmosnak, ennek a nagyszerű magyar festőnek, és a kiváló kortárs szobrásznak, Pogány Gábor Benőnek a bronzba öntött találkozása a királyi város kapujában, Szent István szarkofágjának közelében egy újabb példa arra, hogy van feltámadás a szellemi sírból, és van közös magyar jövő.”

Az ünnepi beszédeket követően virággal tisztelegtek Aba-Novák Vilmos emléke előtt az esemény résztvevői.