Az 1848. szeptember 29-i Pákozd-sukorói csata 167. évfordulójára szombaton délelőtt a zord időjárás ellenére sokan összegyűltek a Katonai Emlékparkban – Nemzeti Emlékhelyen. Ugyan a rendezvényt az égiek idén nem fogadták kegyeikbe, ettől függetlenül méltóságteljes megemlékezésre került sor a csata hőseinek emlékére állított obeliszknél. 

Az ünnepség előtt az egybegyűltek még dr. Gyuricza Béla vezérezredes, a Honvédség és Társadalom Baráti Köre örökös elnökének KEMPP-ben lévő emléktáblája előtt rótták le kegyeletüket. 

Adózva az egykori államtitkár emléke előtt Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára mondott beszédet. A tábornokra, mint volt személyes ismerősére emlékezett, akinek már kézfogása is meghatározó volt. A helyettes államtitkár ezen kívül kiemelte Gyuricza Béla közvetlenségét, alázatát és humorát is, aki egész pályafutása során nagyon szerette és tisztelte a katonákat. A jelenlévők tiszteletük jeleként koszorúkat és virágokat helyeztek el a tábornok domborműve előtt. 

Ezt követően került sor a szabadságharc meghatározó csatájában elhunyt katonák tiszteletére állított emlékoszlopnál az ünnepélyes megemlékezésre. A díszalegység felsorakozását követően az ünneplőket Takács János, Pákozd nagyközség polgármestere köszöntötte. Mint fogalmazott: Pákozd a szabadság szimbóluma, ahol örömmel látják a szabadságharcban egykor harcolt katonák előtt tisztelgőket. 

Az ünnepségen L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes mondott beszédet. „Olyan időszakban emlékezünk a Pákozd-sukorói csata 167. évfordulójára, a magyar honvédség születésének jeles eseményére, amikor az egykori honvédek mai utódainak az utóbbi évtizedek kihívásaitól merőben eltérő feladatokat kell teljesíteniük.” – ezzel kezdte gondolatait. Majd utalt a miniszterelnök egy közelmúltbeli beszédére és kiemelte, hogy a rend, a béke és a biztonság érdekében tett erőfeszítésekből a legnagyobb rész a fegyveres testületekre, a parlament döntései értelmében a rendőrség mellett immár a honvédségre hárul. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a magyar honvédség ennek az elvárásnak képes legyen megfelelni, a parlament is megadta a kellő felhatalmazást és ennek köszönhetően az 1848-as honvédek mai utódai nemcsak azt bizonyíthatják, hogy képesek a határainkat megvédeni, szuverenitásunkért, önrendelkezésünkért mindent meg tudnak tenni, hanem lehetőséget kapnak arra is, hogy helytállásuknak köszönhetően felértékelődjön a katonaság, a honvédség megítélése a társadalom szemében.
 
Miután felidézte az 1848-49-ben történt eseményeket, és kiemelte Kossuth Lajos egykori jelmondatát, miszerint „Rólunk nélkülünk senki ne intézkedjék”, elmondta, ez talán kevésszer lehetett annyira aktuális, mint éppen napjainkban, amikor Európa bizonyos köreivel el kell fogadtatnunk azt, ami az uniós jogban is rögzítve van: egy állam alapvető feladata polgárainak védelme, a rend és a biztonság garantálása, a szuverenitás megőrzése és az országhatárok védelme. A rendőrök és katonák határaink védelme érdekében tett erőfeszítéseit kiemelve, azzal zárta gondolatait: „A haza védelme ebben a helyzetben nem lehet pártpolitikai kérdés, a haza védelme nem lehet logisztikai, vagy pénzügyi feladat. A haza védelme becsület dolga.” Az 1848-49-es hősök emléke mellett fejet hajtott a ma szolgálatban lévő rendőreink és honvédeink teljesítménye és kitartása előtt is.